Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zsupán Edina: A Corvina könyvtár budai műhelye. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának eredményei
ZSUPÁN EDINA 1017 és a bársonykötésekét is, s ekkor kapott egységes possessorjegyet is az állomány: Mátyás magyar és cseh királyi címerét. A döntéseket és a folyamatot több egykorú forrás is dokumentálja. A nápolyi követ, Pietro Ranzano történeti művében, A magyarok történetének rövid foglalatában valamikor 1488 és 1490 között ezt írja: „Ezenkívül a napokban, amíg Bécsbe utaztam hozzád, hallottam, hogy most rendkívül nagy, mindenütt pompásan és csodálatosan díszített könyvtár építését határoztad el, amely számára – mint mondják – sok ezer, nem csekély és lebecsülendő értékű kódex gyűjtését kezdted el, amelyek belül és kívül igen szép betűkkel díszítettek.” 86 A munka irányításával Mátyás a pármai humanistát, Taddeo Ugoletót bízta meg.87 A firenzei Naldo Naldi a Corvina könyvtárról írt dicsőítő művének88 előszavában így emlékezik Ugoleto firenzei látogatására: „Amikor pedig Taddeus Ugoletus általad [tudniillik Mátyás által] küldve hozzánk indult, hogy a királyi könyvtár fejlesztésének élére álljon, és rólad mint a legbölcsebb királyról és isteni virtusodról nagy hallgatóság előtt és sokak helyeslése közepette hosszan beszélt, akkor bizony hihetetlen vágy lobbant fel bennem, hogy mindazt, amit ő rólad a dicsőítés hangján, tehát méltó módon előadva elmondott, hősi ének formájában megírjam. Merthogy ez a műfaj tűnt végtelen bölcsességgel és lelki nagysággal végrehajtott tetteidhez inkább megfelelőnek.”89 Naldi teljesítette ígéretét, epo sza, A fenséges könyvtár dicsérete a Corvina mintegy programadó műve, „elméleti háttere” lett, egyben pedig az egyetlen olyan egykorú forrás, amely valamelyest a könyvtár tervezett tartalmáról is tájékoztat. 90 Naldi műve nem datált, ám beszámolójával egybecsengenek a másik firenzei humanista, Bartolomeo Fonzio 1489. január 30-án papírra vetett, Mátyáshoz In: Pannonia regia i. m. 451–456. Elsőként Mikó Árpád vetette fel, hogy az egységesítés minden mozzanata, így a kötések megtervezése is az 1480-as évek második felére helyezendő. Vö. Mikó Á.: Biblio theca Corvina i. m. 404. 86 Kulcsár Péter fordításában megjelent Bp. 1985. 52. 87 Forrásokat lásd Balogh J.: A művészet Mátyás király udvarában i. m. I. 554–555. 88 De laudibus augustae bibliothecae ad Mathiam Corvinum Pannoniae regem serenissimum. A művet egyetlen kódex, a Mátyásnak készített díszpéldány őrizte meg. A Naldi-problematikáról átfogóan lásd Bolonyai Gábor: Sacellum sapientiae – Naldo Naldi a királyi könyvtár görög gyűjteményéről (Toruń, BK, Cod. Lat. R. Fo. 21. 107). In: Uő: Corvina Graeca – A görög irodalom recepciója a 15. század utolsó negyedében Mátyás környezetébe tartozó humanisták munkáin és kéziratain keresztül. Habilitációs értekezés. ELTE. Bp. 2012. 152–260. 89 A fordítás a következő kiadása alapján készült: Olaszországi XV. századbéli íróknak Mátyás királyt dicsőítő művei. Szerk. Ábel Jenő. (Irodalomtörténeti Emlékek 2.) Bp. 1890. 261. 90 A corvinakutatás egyik legjelentősebb vitája, hogy mennyiben tekinthető informatívnak Naldi műve a könyvtár tartalmi összetétele szempontjából. Részleteihez lásd Bolonyai G.: Sacellum sapientiae i. m. 152. skk. A vitából kiemelendő Karsay Orsolya fontos tanulmánya, aki szerint Naldi műve, noha tartalmaz valóságelemeket is, inkább az ideális könyvtár foglalata. Lásd Karsay Orsolya: A fenséges könyvtár dicsérete. Magyar Könyvszemle 107. (1991) 316–324. A teljes mű retorikai és politikaelméleti alapokon nyugvó új elemzését lásd Zsupán E.: A wolfenbütteli corvinacsoport i. m. 160–177.
