Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zsupán Edina: A Corvina könyvtár budai műhelye. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának eredményei
ZSUPÁN EDINA 1015 Közép-európai és reneszánsz (milánói) elemek harmonikus összeolvadását látjuk Nagylucsei Orbán címereslevelében is. Az oklevél 1480. február 2-án kelt, Budán állították ki, tehát korszakunkba illik.81 Minden bizonnyal egy lombard miniátor kezétől származik – nem kizárt, hogy Francesco da Castellótól –, aki a helyi címermotívumok példáit felhasználva érdekes ötvözetet formált. Az ide érkező itáliai mesterek természetesen a helyiekre is hatással voltak. E tekintetben az 1481-re datált Kálmáncsehi-breviarium és missalét kell megvizsgálnunk (New York, PML, Ms G 7). Ez a kódex – Hoffmann Edith bizonyító darabja a budai műhely létezésére – egyetlen oldal kivételével helyi mesterek alkotása, akik megpróbálták imitálni az itáliai stílusokat. Olyan elemeket használtak fel, amelyek valóban leginkább a királyi műhelyben 1480 körül (vagy 1480 körül is) megforduló miniátorok, Francesco Rosselli és Francesco da Castello illuminációiban lelhetők fel. Ez azonban nem teszi egyértelművé a teljes kódex datálását. Nem kizárt, hogy csupán a kódex első fele, a breviarium-rész díszítése készült el 1481-ben, a másik fele pedig az évtized végén. A legfőbb érvek a következők. A kódex missalerészében egyetlen oldalt maga Francesco da Castello díszített ki. Stílusa azonban nagyon különbözik a kutatás jelenlegi állása szerint ugyanekkor, tehát 1481 körül készült másik Kálmáncsehi-breviarium stílusától (Bp., OSZK, Cod. Lat. 446.). Emellett a missale részben találunk egy olyan oldalt (f. 276r ), amely Da Castello biztosan 1488 utánra datálható budai munkáiban feltűnő formákat imitál. Ugyanakkor kérdéses, hogy mikor és milyen formában volt alkalmuk középeurópai mestereknek a királyi könyvtár anyagának közelébe jutni. Úgy tűnik, hogy a breviarium és missalén bécsi vagy Bécs környéki mesterek dolgoztak, az ő foglalkoztatásuk pedig Bécs 1485-ös bevétele után volna kézenfekvő. 82 Miként később látni fogjuk, ekkor valóban megjelennek közép-európai „kezek” a műhely produktumaiban. Azt sem zárjuk ki tehát, hogy ebben a kódexben az 1481-es dátum csupán a másolat elkészültét datálja, kifestésére pedig csaknem egy évtizeddel később került sor. Ebben az esetben ez a kódex csak annyiban volna informatív a kezdetekkel kapcsolatban, hogy a budai kódexkészítésre oly jellemző elhúzódást, szakaszosságot bizonyítaná. 81 Bp., MNL OL, DL 105029. Vö. A Hunyadiak címereslevelei 1447–1489. i. m. 190–194. Nr. XXXI. (Rácz György). Legújabb művészettörténeti szempontú leírását lásd Kiállítási katalógus i. m. Kat. A4 (Mikó Árpád). 82 A tárgyban elhangzott előadás: Zsupán Edina: Mitteleuropäische Meister unter den Illuminatoren der Hofwerkstatt König Matthias’: Eine intensive Begegnung zwischen der gotischen Tradition und Renaissance. (Wiens erste Moderne. Internationale Tagung, Wien, 11.–14. April 2019., Universität Wien, Institut für Kunstgeschichte).
