Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zsupán Edina: A Corvina könyvtár budai műhelye. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának eredményei
A CORVINA KÖNYVTÁR BUDAI MŰHELYE 1002 sajátos jellegük meghatározásához. A vizsgálat lehetőség szerint magába foglalt minden elemet: a pergamen minőségét, a tinta színét, a vonalazás milyenségét, az egyes „kezeket”, azaz a másolók lehetséges azonosítását, az illuminálás és a könyvkötés mikéntjét és lehetőségeit. A magyarországi könyvprodukció feltárása tekintetében különösen szerencsés volt, hogy a tanulmány szerzője a Vitéz-kutatás, Vitéz János kódexei felől közelítette meg a problémakört. 22 A budai műhely első korszaka 1480 körül A Corvina könyvtár, azon belül pedig a budai műhely kutatása rendkívüli módon adat- és forráshiányos jelenség.23 Levéltári dokumentumok a hazai forrás pusztulás miatt egyáltalán nem állnak rendelkezésre, az oklevelek adatai vagy más jellegzetességei legfeljebb áttételesen használhatók. A datált kódexeken kívül csupán néhány levél és előszó ad némi támpontot valamiféle kronológia felállításához a műhely működését, az egyes darabok keletkezését és általában a Corvina könyvtár kialakulását illetően. A korábbi kutatásokkal kapcsolatban általánosan elmondható, hogy Mátyás könyvtárának meglétét a király uralkodásának teljes időszakára nézve evidenciának tekintették, így a könyvtárfejlesztés megragadható mozzanatait is ebben a három évtizedben helyezték el. Ezt sugallta a budai könyvkészítésre vonatkozó legkorábbi adat is, egy 1471-ből származó levél, Mátyás Pomponio Letónak írt válasza, amelyben említés esik egy bizonyos Blandiusról a „mi miniátorunk” („miniator noster”) megjelöléssel. 24 Szintén döntően határozta meg a korábbi kutatás irányát az a téves feltételezés, hogy a budai királyi díszkönyvtár kialakulása a maga természetességében alakuló folyamat volt, nem pedig rendkívül tudatos és – időben is – koncentrált eseménysor, aminek következtében különbséget kell tenni könyvek spontán jelenléte – beleértve a velük való teendőket is –, valamint a díszkönyvtár és a kialakítására irányuló lépések között. Két szempont keveredett tehát egymással – illetőleg ketté sem vált –, és emiatt előszeretettel vonatkoztattak minden adatot a díszkönyvtár 22 Vö. Csillag a holló árnyékában. Vitéz János és a humanizmus kezdetei Magyarországon. Kiállítási katalógus. Szerk. Földesi Ferenc. Bp. 2008. passim; Zsupán E.: Vitéz János Leveleskönyve. ÖNB Cod. 431. In: Erdély reneszánsza. A 2008. október 8–11. között tartott konferencia előadásai I–II. Szerk. Gábor Csilla – Luffy Katalin – Sipos Gábor. Kolozsvár 2009. I. 16–24.; Uő: Plinius laurentumi villá jának leírása Vitéz János kódexében. Új Forrás 50. (2018) 7. sz. 21–31. 23 A Corvina könyvtárra vonatkozó források máig legfontosabb gyűjteményét lásd Balogh J.: A művészet Mátyás király udvarában i. m. 24 Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon XI. Pest 1855. 454. A levél hitelességét Pócs Dániel az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetében 2016. február 23-án elhangzott előadásában nyelvi anakronizmusok alapján kétségbe vonta.
