Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zsupán Edina: A Corvina könyvtár budai műhelye. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának eredményei
ZSUPÁN EDINA 1003 kezdeteire. 1471. a kutatás számára a díszkönyvtár létrejöttének kezdeteit jelezte, sőt a korábbi indulását/meglétét sem zárták ki.25 Ugyanezt sugallta egy további bizonytalan eredetű adat is arról, hogy Mátyás 1475-ben esetleg megvásárolta volna Manfredini bolognai herceg könyvtárát.26 Kiderült azonban, hogy Mátyás követei útján valójában az 1488-ban elhunyt Galeotto Manfredi faenzai herceg hagyatékából vásároltatott. 27 A királyi díszkönyvtár kialakítására irányuló törekvésnek Budán valójában nincs nyoma Beatrix és itáliai kíséretének érkezése előtt (1476). Minden bizonnyal az itáliaiak hozták magukkal azt az igényt, hogy a király rezidenciáján díszes uralkodói könyvtár létesüljön. A humanizmus nagy századában Itáliában ez ekkoriban már elterjedt szokás, egyfajta norma, ami nélkül fejedelmi rezidencia aligha képzelhető el. A könyvtár az uralkodói reprezentáció szerves része volt, az uralkodó imázsá hoz tartozott, bölcsességét (prudentia, sapientia) szimbolizálta. Az antik elemekből táplálkozó elképzelések szerint azonban ez a bölcsesség nem önmagáért való, hanem az uralkodó általa a bonum publicum ot, azaz a közjót, népe üdvét szolgálja. Ez a 15. századra kialakuló kép elsősorban sztoikus alapokon nyugodott, amelyet platonikus elemek (philosophus rex , vita contemplativa ) is kiegészítettek. 28 A könyvtár mint tér valójában szentély, a bölcsesség szentélye. Egyben az otium helye, ahol az uralkodó megpihenhet, művelődhet, hogy aztán az így összegyűjtött tudást a nego tium idején országa kormányzásában, az alattvalókról való gondoskodásban kama toztathassa. Az épített térben a könyvtár ennek megfelelően kapcsolatban állt a kápolnával és a studiolóval is. Jól tükrözi mindezt az urbinói Montefeltro- vagy a ferrarai D’Este-könyvtár. (A könyvtárterem valószínűleg Budán sem véletlenül került a királyi kápolna szomszédságába.) Beatrix Itália egyik legfényesebb könyvtárának, a nápolyi Aragóniai-könyvtárnak a mintájával érkezett.29 A budai díszkönyvtár és a budai könyvkészítés kezdetei tehát valamiképpen az ő érkezésével és személyével állnak kapcsolatban. Ezt bizonyítja, hogy az első budai kódexekben túlnyomórészt a királyné címere szerepel, illetőleg a királyé mellett az övé is megjelenik. A budai műhely második korszakában erre már szinte egyáltalán nincs példa. 30 25 Csontosi János: A Korvina. In: A Pallas Nagy Lexikona X., V. skk.; Hoffmann E.: Régi magyar bib liofilek i. m. 82.; Berkovits I.: A magyarországi corvinák i. m. 75. skk. 26 Csontosi J.: A Korvina i. m. VII. 27 Krisztinkovich István eredményét lásd Magyar Könyvszemle 79. (1963) 291. Vö. Balogh J.: A művészet Mátyás király udvarában i. m. I. 638. 28 Zsupán Edina: A wolfenbütteli corvinacsoport. Doktori (PhD) értekezés. ELTE. Bp. 2016., főként itt: 164. skk. 29 Concetta Bianca: Da Napoli a Buda: I libri di Mattia Corvino. In: A Home of Arts and Muses. The Library of King Matthias Corvinus. Ed. Edina Zsupán. (Supplementum Corvinianum IV.) Bp. 2017. 135–140. 30 Az itáliai szerzők által kifejezetten a királynénak ajánlott kódexek egy egészen más csoportot alkotnak, függetlenek a budai műhely problematikájától. Pl. Bonfini Symposionja (Bp., OSZK, Cod.
