Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zsupán Edina: A Corvina könyvtár budai műhelye. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának eredményei
A CORVINA KÖNYVTÁR BUDAI MŰHELYE 998 Bár Beatrix királyné érkezése a királyi díszkönyvtár és műhely kialakulásában döntő szerepet játszott, legalább olyan fontos tényező volt, hogy ez a törekvés hazánkban jól előkészített talajra lelt. Egy hosszú folyamat betetőzését, csúcspontját látjuk. Az Anjouk óta folyamatosan erősödő itáliai hatásnak köszönhetően a reneszánsz vívmányai nagyon korán érték el Magyarországot, s a művelt elit korán fogékonnyá válhatott az új kultúrára. Szinte szimbolikus értékű Pier Paolo Vergerio jelenléte Zsigmond király udvarában. A Mátyást megelőző generáció műveltségét és orientációját pedig Vitéz János alakja és törekvései fémjelzik. A budai műhely A „műhely” elsődleges megközelítésben művészettörténeti fogalom, stíluskategória, amely egy bizonyos stíluskört jelent. Csupán áttételesen foglalja magába az azt előállító illuminátorok csoportját és azok interakcióit. A kódexkutatás gyakorlatában jelentése kibővül, szűken vett stíluskategóriából valós térré, a kódexkészítés helyévé változik, beleértve a folyamatban részt vevő mesterek összességét, a másolókat és a könyvkötőket egyaránt. A szakirodalom „scriptorium” kifejezése a műhelynek ezt az aspektusát ragadja meg. Kontextusunkban a „műhely” fogalmát ennél is tágabb értelemben használjuk. Beszélünk róla stíluskategóriaként, használjuk „scriptorium” értelemben, ám kiegészítjük egyfajta stratégiai és operatív aspektussal is, mindazokat a lépéséket értve ezen, amelyek a Corvina könyvtár létrejöttéhez vezettek. Hiszen nem kérdés, hogy bár Mátyás könyvtárának jelentős részét Itáliából rendelt kéziratok alkották, az ötlet megszületésének helyszíne Buda volt, a folyamat kidolgozása és irányítása Budáról történt. Ennek megfelelően a „budai műhely” felöleli a Corvina kialakításának teljes eseménysorát. Jóllehet könyvkészítő műhely létezéséről Budán már Oláh Miklós3 is beszá molt, s tudósítását Xystus Schier is beépítette a Corvina könyvtárról szóló átfogó művébe,4 a modern kutatás ezt az információt nehezen tudta konkrét kódexek kel demonstrálni. Csapodi Csaba még 1990-ben is a Corvina könyvtár legrejtélyesebb pontjának nevezi a budai műhely kérdését.5 Létezése ugyanis nem volt magától értetődő. Mikó Árpád mutatott rá arra, hogy a kutatás elsőként az aranyozott kötések kapcsán fogott gyanút, és kezdte feltételezni, hogy esetükben 3 Nicolaus Olahus: Hungaria – Athila. Ed. Colomannus Eperjessy et Ladislaus Juhász (BSMRAE, Saec. XVI.). Bp. 1938. V. 4–8. 4 Xystus Schier: Dissertatio de regiae Budensis bibliothecae Mathiae Corvini ortu, lapsu, interitu, et reliquiis. Viennae 1799. 5 Csapodi Cs. – Csapodiné Gárdonyi K.: Bibliotheca Corviniana i. m. 18.
