Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez
HOL LAKOTT SZILÁGYI ERZSÉBET, AMIKOR BUDÁN ÉLT? 994 amelyet Budáról egy bizonyos Vince írt a selmecbányai jegyzőnek, Steck Gáspárnak a város ügyeiben végzett szolgálatairól. Ebből mindössze annyi derül ki, hogy a király kiment Nyékre és pár napra ott is maradt.201 Noha a király tartózkodási helyeit meglehetősen jól ismerjük ebből az időszakból, a nevében ekkor kibocsátott oklevelek között egyetlen nyéki keltezésűvel sem találkozunk (természetesen nem is volt szükséges, hogy legyen ilyen, hiszen ha csak napközben tartózkodott Nyéken, reggel és este intézhette az ügyeket „budai” keltezéssel a kancellária).202 II. Lajos királytól már ismerünk egy nyéki keltezésű oklevelet,203 de közelebbi ebből sem derül ki. Nem úgy a három évvel későbbi adatokból: a fennmaradt számadáskönyvnek hála, több alkalommal is bizonyítható, hogy ott (Nyek ) pihente ki ( causa solatii ) fáradalmait (1525. február 9., március 3., 6., 8., 9., 22. és 31., április 17.),204 illetve látta vendégül Bátori István nádort (1525. április 19.). 205 Az előbbiekben ismertetett adataink alapján felmerül a kérdés, hogy mondhatunk-e egyáltalán bármi biztosat Nyék használatával kapcsolatban. Véleményem szerint annyit mindenképpen, hogy 1500-ban, bármilyen épületek álltak is a birtokon, azok hosszabb ott tartózkodásra (és főként előkelő társaságéra) nem voltak alkalmasak. Azért-e, mert építkezések, átalakítások folytak a régi épületeken, vagy más okból, ezt nem tudjuk. Ellenkező oldalról érvel két, a 15. század utolsó évtizedéből származó adatunk. II. Ulászló király, amikor 1496. november 1-jén elcserélte a Zólyom megyei Végles várát Ráskai Balázs kamarásmester Solymár váráért és annak tartozékaiért,206 akkor azt azzal a hivatkozással tette, hogy „Solymár vára Buda város szomszédságában, gyönyörű és igen alkalmas helyen fekszik arra, hogy az őt éjjel-nappal fárasztó mérhetetlen gondokat és aggodalmakat kipihenhesse és azokat vadászatai alkalmával a vadászattal elűzze”. 207 A másik egy, az 1494–1495. évi királyi számadáskönyvben található kiadási tétel: 201 „ipse dominus Waciensis libens suscepit hoc omnis et promisit se velle ere ad Neeck ad regiam maiestatem, propter hoc negotium ad solicitandum, tamen regia maiestas stetit aliquibus diebus in Neeck versus factum paulum et ibidem manet, petivi responsum ab eodem” – DF 267100. 202 Neumann Tibor – C. Tóth Norbert: Jagelló II. Ulászló és II. Lajos királyok itineráriuma. Kézirat. 203 1522. febr. 22. (DL 47446.). 204 II. Lajos király számadási könyve. 1525. január 12.–július 16. Közli Fraknói Vilmos. Magyar Történelmi Tár 26. (1877) 75., 94., 96., 99., 102., 114., 125., 146. Vö. Fraknói Vilmos: II. Lajos és udvara. Történeti rajz. Bp. 1878. 52. 205 Fraknói V.: II. Lajos számadása i. m.148. 206 Tringli I.: Pest megye i. m. 92–93. Solymár birtoklástörténetének összefoglalását lásd Feld István: Újabb kutatások a solymári középkori várban. Studia Comitatensia 17. (1985) 452–453. 207 „quod cum castrum Salmar in comitatu Pilisiensi ac vicinitate civitatis nostre Budensis, tam in ameno opportunissimoque loco existat, ut cum nos propter curas et sollicitudines immensas, quibus nonnumquam fatigamur, fastidium Bude ceperit, possimus semper pro recreatione et solatio, quod in venationibus plurimum accepimus eo concedere et in ipsis venationibus exerceri” – DL 20501. (több helyen hibás kiadását lásd Bártfai Szabó István: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002–1599-ig. Bp. 1938. 309. [1189. sz.]).
