Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez
C. TóTH NORBERT 995 eszerint 1495. október 25-én két forintot fizettek Vajda Péternek, aki által ura, Somi Józsa 100 szarvast küldött ajándékba a királynak.208 A minden bizonnyal a Vértes-hegységből érkező állatok végcéljáról ugyan nem tudunk semmit, de azt biztosan kizárhatjuk, hogy a királyi konyhára szánták volna őket ekkora tömegben. Az állatok minden bizonnyal a nyéki vadaspark „benépesítésére” szolgálhattak. Az 1500-as évek első évtizedében azonban történhetett valami a birtokon, aminek révén 1515 októberében az akkor már meglehetősen beteg uralkodó több napot is eltölthetett ott. Újabb tíz évvel később pedig – a fennmaradt számadáskönyv tanúsága szerint – a fia már rendszeresen pihenésre, talán vadászatra használta Nyéket. 209 Befejezés Az eddig megismert források és régészeti feltárások figyelembe vételével elképzelhetőnek tartom, hogy a Kunc ispán majorjának210 Szilágyi Erzsébet által la kott épülete(i) és a nyéki királyi villák ugyanazon a területen feküdtek: a majort Mátyás király az anyja halála után, valamikor 1484. második felében lefoglalta, egyúttal Buda városának területéből kihasítva – legkorábban – az 1470-es évek végén megszerzett Nyék nevű birtokához csatolta, majd ott vadasparkot alakított ki. Halálát követően az új király, II. Ulászló a majorban fekvő épületek – egy részének – elbontása után azok helyén építtette fel a ma nyéki királyi villaként ismert pihenő- és szórakozóhelyét. Az „üdülő” két épületből állt és a tőle másfélszáz méterre fekvő – a 15–16. század fordulóján átépített és hossztengelyében közel kétszeresére megnagyobbított – Szűz Mária-kápolnával alkotott egységet. A nyéki kastély és vadaskert általam felvázolt kialakulásával kapcsolatban számtalan kérdés merül fel, hogy ezek közül csak néhányat említsek: ki hozta létre a nyéki vadasparkot, ki építette az 1490-es évek közepén feltűnő palatium ot? Az épületek építési idejével kapcsolatban végleges választ azonban, ha egyáltalán 208 „Eodem die Petro Wayda familiari domini Iose, qui nomine eiusdem regie maiestati presentavit pro munere centum cervos dati fl. 2.” – Neumann Tibor: Registrum proventuum regni Hungariae. A Magyar Királyság kincstartójának számadáskönyve (1494–1495). (Magyar történelmi emlékek. Okmánytárak) Bp. 2019. 3058. sor. 209 Az 1526. évi, mindössze szűk hat hetet tartalmazó számadáskönyvében nem maradtak ilyen adatok, igaz e töredék bejegyzései alapján nem is tartalmazhatott ilyeneket (Johann Christian von Engel: Monumenta Ungrica. Viennae 1809. 187–236.). 210 Garády Sándor az épületek feltárása során Anjou- és Zsigmond-kor pénzeket is talált, lásd Garády S.: Hunyadi Mátyás király buda-nyéki i. m. 94.; CNH 98.; 124A és 129., vö. Réthy László: Corpus nummorum Hungariae. Magyar Egyetemes Éremtár II. Vegyesházi királyok kora. Bp. 1907. 15., 19.
