Századok – 2019

2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez

HOL LAKOTT SZILÁGYI ERZSÉBET, AMIKOR BUDÁN ÉLT? 992 1472-ben ugyanis Zubor János (a fia, Szemere Mihály nevében is) a fehérvári káptalan előtt eladta saját és fia kezén lévő két egyenlő nagyságú – azaz a bir­tok kétharmadát kitevő187 – részét Ernuszt János zólyomi ispánnak (és kincs ­tartónak)188 és örököseinek 400 aranyforintért. (A harmadik harmad talán a másik Zubor Jánosé lehetett, akivel 1479-ben együtt volt az eladó Zubor János az Ernusztok Zala megyei Szentgyörgy várának várnagya.189 Valamelyik Zubor János pedig az előző évben Ernuszt Zsigmond pécsi püspök ottani vá­rának várnagya volt. 190) A birtokrészükhöz – az általánosságban felsorolt tartozékokon és haszon­vételeken túl – ház és kúria, a ház szomszédságában pedig egy gyümölcsöskert tartozott.191 Az új szerzemény azonban – máig tisztázatlan okból – nem so­káig maradt Ernuszt János tulajdonában. Mátyás király ugyanis egyéb birto­kok társaságában elcserélte (esetleg elkobozta) tőle 1474 táján.192 (Figyelemre méltó, hogy egyéb Buda környéki birtokok is ekkor kerülnek királyi kézbe.) 193 Bármi történt is Ernuszt Jánossal, Nyék az 1480-as évek közepén már királyi kézben tűnik fel (ad curiam maiestatis vestre regie in Nyek ). 194 A nyéki birto­kot, csakúgy, mint később, 1484-ben a Hunyadi-javak egy részét (debreceni uradalom)195 és Kunc ispán majorját, 196 a budavári provizorátushoz kapcsolta Mátyás király. A fentiek alapján tehát három dolog jelenthető ki: 1) a területen korábban is volt legalább egy – nemesi – kúria, amelyhez többek között kert is tartozott; 2) Nyék falu, illetve a későbbiekben birtok az 1470-es évek második feléig biztosan nem volt királyi tulajdonban (a királyi kápolna léte nem jelentett egyúttal királyi 187 „ipse totalem suam et prefati Michaelis filii sui portionem possessionariam in possessione Nyek vocata in comitatu Pilisiensi existenti habitam, duas videlicet directas et equales partes eiusdem, ipsum omnis iuris titulo concernentem” – DL 17390. 188 Az oklevélben nem tüntették, vö. Arch. 1458–1526. I. 130. 189 Tamás Pálosfalvi: The Noble Elite in the County of Körös (Križevci) 1400–1526. (Magyar Törté ­nelmi Emlékek. Értekezések) Bp. 2014. 358. 190 Arch. 1458–1526. II. 43. 191 „cum universis eiusdem pertinentiis et utilitatibus, signanter domo et curia in facie eiusdem por­tionis sue possessionarie edificatis et conservatis necnon pomerio eidem domui vicino ac terris arabi­libus cultis et incultis, pascualibus, pratis, fenetis et fenilibus, silvis nemoribus, virgultis, montibus, vallibus, vineis vinearumque montium, promonotoriis, proventibus, fructibus et redditibus, aquis aquarumque decursibus et molendinis locisque molendinorum et generaliter cunctis et quibuslibet usibus, fructibus et obventionibus quibuscunque nominibus vocitatis ad prescriptam portionem pos­sessionariam, duas scilicet partes eiusdem pertinentes” – DL 17390. 192 Minderre lásd Neumann Tibor: A gróf és a herceg magánháborúja. Szapolyai István és Corvin János harca a liptói hercegségért. Századok 148. (2014) 389. 16. jegyz. és az ott idézett további irodalom. 193 Vö. Kubinyi A.: Budavári udvarbíróság i. m. 253–254. 194 Csánki D.: Kuncz ispán i. m. 724. (DF 238068.). 195 Kubinyi A.: Budai udvarbíróság i. m. 252., 254. 196 Vö. a korábban idézett esztergom-szentistváni kanonokok panaszaival.

Next

/
Oldalképek
Tartalom