Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez
C. TóTH NORBERT 989 Kunc ispán majorján okleveles adataink szerint több épület állt, amelyekről általánosságban már 1333-ban említést tettek, de egy szűk évszázaddal későbbről részletes leírásukat is ismerjük. Az 1409. évi oklevél szerint Bernardi Ferenc a Buda városa mellett fekvő majorját szántóföldekkel, rétekkel és házakkal (domi bus in superficie eiusdem) zálogosította el, kivéve a kőházat a gyümölcsössel, ame lyek szintén a major részei (exceptis quadam domo lapidea ac orto seu pomerio ad ipsum allodium spectantibus). 161 Az 1416. évi oklevél annyival pontosabb, hogy itt az elzálogosított épületet a lakóházának nevezi (domum meam colonicalem ). 162 Ezek és más épületek 1425-ben már romos állapotban voltak és felújításra szorultak (universe domus allodii omnino destructe existerent aliaque multa ibidem reformanda essent). 163 Az épületeket vagy egy részüket az új bérlő minden bizonnyal rendbe hozta, mivel Szilágyi Erzsébet 1462-ben már valamelyikben lakott (allogium [...] Elizabeth inhabit seu inhabitari facit), 164 illetve időközben építkezhetett is, mivel a források – hacsak nem csalnak meg minket – 1492-ben és 1496-ban is már arról szólnak, hogy a major épületei mellett, az eddig is említett kerten és réteken túl palota is van (cuiusdam allodii seu mayerii appellati ac palatii et orti ac fenilium prope idem allodium sive mayerium adiacentium). 165 A birtokon tehát kezdetektől fogva kőből és fából épített házak és épületek álltak, nagy kerttel, valamint egyéb szokványos (szántóföld) és kevésbé szokványos (bánya) tartozékokkal is rendelkezett. A házakat többször felújították, átépítették, a 15. század végén pedig az egyik épületet már palotának166 (is) nevezték. A birtok első felbukkanásától kezdve egészen addig, míg a király le nem foglalta, Buda város területéhez és joghatósága alá tartozott. Ezt bizonyítja egyfelől a major elhelyezkedése kapcsán idézett oklevelek némelyike167 (ugyanerre utalnak Szilágyi Erzsébet „budai” keltezései is), másfelől az, hogy a major „ügyeit” annak királyi parancsra történt lefoglalásáig Buda város tanácsa előtt intézték. 168 161 BTOE III. 526. sz. 162 BTOE III. 675. sz. (a tartozékok a kivétellel együtt ugyanúgy szerepelnek benne: excepta solum una domo lapidea et orto ibidem). 163 BTOE III. 871. sz. 164 Teleki J.: A Hunyadiak kora i. m. XI. 37. 165 DF 238075., illetve „prescriptum allodium simulcum palatio, orto et fenilibus ad ipsum allodium pertinentiis” DF 238083. (1496). Vö. Balogh Jolán megállapításával: „Valószínűleg Szilágyi Erzsébet építtetett a nyéki major kőházához »palatium«-ot.” Lásd Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában I. Bp. 1966. 629. 166 Vö. Kubinyi András: Palota – terem. Terminológiai kérdések. Castrum Bene 2. (1990) Bp. 1992. 59. 167 Buda város mellett (prope [...]/civitatem/Budam): BTOE III. 528. sz. (1409); DF 238064. (1466); SZEL II. 254. (1480). Budavár külvárosában (in suburbio castri Budensis): DL 37643. (1463). 168 Lásd MES III. 514., 515., 525. (1343); BTOE III. 157., 528., 675., 853., 871. sz. (1393, 1409, 1416, 1424, 1425).
