Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? Hozzászólás a nyéki királyi kúria történetéhez
HOL LAKOTT SZILÁGYI ERZSÉBET, AMIKOR BUDÁN ÉLT? 990 A 15. század végén a (régi Kunc ispánról nevezett) major eltűnik a forrásokból, jóllehet a története nem ért véget. Az „eltűnés” oka ugyanis „levéltártörténeti”: annak nyomán, hogy az esztergomvári Szent István társaskáptalan végleg elvesztette a major tulajdonjogát, értelemszerűen a majorra vonatkozó oklevelek is elmaradnak a „esztergom-szentistváni fondból”. A kanonokokat valószínűleg – így vagy úgy – meggyőzték, hogy jobb, ha lemondanak a majorról. Halványan erre utal – az 1499. október 22-én elhunyt – Gosztonyi András prépost végrendelete, aki szokatlanul nagy összeget, 2000 aranyforintot hagyott a káptalanára, amelyből a kanonokok három budai házat vásároltak, majd adtak ki bérbe. 169 Ráadásul az egyház következő prépostja nem más lett, mint Bakóc Tamás esztergomi érsek, királyi fő- és titkoskancellár unokaöccse, Szatmári vagy Erdődi István,170 aki minden bizonnyal kevésbé vehemensen követelhette vissza a majort. Mindezek után itt az ideje annak, hogy röviden ismertessem a már sokszor emlegetett, Nyékre vonatkozó forrásokat. Nyék birtoklástörténete A falu neve az innen származó nemes, Nyéki Balázs nevében tűnik fel 1288-ban, a települést magát 1290-ben említik először, 1295-ben pedig tizedeiről esik szó (egyházáról, mint láttuk, nem). A szóban forgó Balázs 1332-ig, míg fia, András 1337-től mutatható ki.171 András nevével utoljára 1348-ban találkozunk oklevélben. 172 Andrásnak a jelek szerint volt még egy másik, György nevű fia is, aki 1362-ben királyi emberként szerepel.173 Újabb harminc év múlva már az ő fiával, Balázzsal találkozunk,174 akinek 1394-ben Zsigmond király fiúsította az anyját, Kálozi (ma Budakalász) György testvérének, Lukácsnak a leányát, Borbálát (Györgynek nem voltak utódai, és ennek révén birtokai Borbálára szálltak).175 Nyéki Balázs azonban nem sokáig élvezhette az újonnan megszerzett birtokrészeket, mivel a Nikápoly falai alatt megvívott csatában 1396 őszén meghalt.176 A frigyből nem születtek utódok, Borbála pedig utóbb ismét férjhez mehetett: 1409-ben ugyanis egy bizonyos Nyéki Miklós fia, István és testvére (soror uterina ), Borbála kérték az uralkodótól az 169 Pór Antal: Az esztergom-várbeli Szent István első vértanúról elnevezett prépostság története. Bp. 1909. 37. 170 C. Tóth Norbert: Erdődi Bakóc Tamás érsek rokonsága. (Rekonstrukciós kísérlet) Turul 91. (2018) 14. 171 Györffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország i. m. 660–661. 172 Anjou-oklt. XXXII. 32. sz. 173 Anjou-oklt. XLVI. 115. sz. 174 ZsO I. 2170. sz. (1391). 175 ZsO I. 3407. sz. (DL 107243.), vö. Tringli István: Pest megye a késő középkorban. In: Pest Megye Monográfiája I/2. A honfoglalástól 1686-ig. Szerk. Zsoldos Attila. Bp. 2001. 89. 176 ZsO I. 5282. sz.
