Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Csorba György – Fodor Gábor: Mosony Lipót – történeti kutatás és magyar kultúrpolitika Konstantinápolyban, 1914–1916
CSORBA GYÖRGY – FODOR GÁBOR 339 rablók, az éhínség, vagy a betegségek által el nem pusztultak. Állítása szerint német és osztrák–magyar nyomásra a nagyobb városokban „szemfényvesztésnek” életben hagyták az örmények egy részét, főleg a katolikusokat „vagy ahogy jött”, de a fővárosból eltűnt az összes értelmiségi örmény, országszerte pedig közel egy millióan halhattak meg. Legfontosabb kérése ugyanakkor az volt, hogy a kiújuló, immár a libanoni maronitákat is elérő terrorhullám megakadályozása végett a Monarchia használja ki a Gallipoli-félszigeten harcoló osztrák–magyar tüzérek jelenlétét, és erre hivatkozva állítsa le a katolikusok elleni vérengzéseket.90 Bár azt maga Mosony is elismerte, hogy a németek a szövetség miatt az örményeket odadobták a törököknek, és a Vatikán beavatkozása sem hozta meg a kívánt eredményt, de úgy vélte, hogy a tüzérekre hivatkozva a Monarchia eséllyel léphet fel a még életben maradt katolikus kisebbségek védelme ügyében. „A törökök szüntessék be a keresztények deportálását vagyis irtását, és a még életben maradottakat engedjék vissza esetleg megmaradt otthonaikba vagy azok romjaihoz. Az a jelenleg a keleti missiók első és legfőbb ügye.” 91 Az időzítésből jól látszik, hogy a német katolikusokkal történt megegyezés nyomán összehangolt akció kezdődött a még életben maradt keleti keresztények ügyében. 1916 márciusában Várady kalocsai érsek írt ez ügyben Buriánnak, Erzberger pedig a német külügyminisztériumnak, Mosony Csernochnak, érintettség okán pedig értesítették a VKM-et is. Az akció azonban nem járt sikerrel, és az örmény- és keresztényüldözések egészen 1917-ig folytatódtak. A világháború után Az első világháborút követően már alig van Mosonyról adatunk. 1919 tavaszán, a Tanácsköztársaság ideje alatt Budapest Főváros Levéltárának ideiglenes alkalmazottja,92 majd Budapesten hittanár. 1922-ben Hooversville-ben volt plébános, illetve a Magyarok Vasárnapja című lap szerkesztője. 1923-ban már Buffaloban tevékenykedett. Egy nagy valószínűséggel 1923-ból származó, Amerikában keletkezett levélben arról írt Mihályfi Ákosnak – aki a budapesti egyetem hittudományi karán 90 Az osztrák–magyar tüzérek szerepére vonatkozóan a további részleteket lásd Tosun Saral – Emre Saral: Çanakkale ve Sina-Filistin Cepheleri’nde Avusturya–Macaristan Ordusu Topçu Bataryaları. Anka ra 2012. 91 Mosony Lipót levele Csernoch János hercegprímáshoz. Konstantinápoly, 1916. ápr. 17. KFL I. 1.a 132.ND Missio 1901–1918. 2457. A levelet idézi Ormos I.: Egy életút i. m. 90–91. A teljes beszámolót lásd Mellékletek II. – Források 1. 92 Kenyeres István: „A proletárdiktatúra alatt a régi okleveleknek nem volt értékük.” Szapolyai János budai privilégiumlevelének eltűnése a Fővárosi Levéltárból 1919-ben. In: Historia Est Lux Veritatis. Szakály Sándor köszöntése 60. születésnapján I–III. Bp. 2016. II. 18–19.
