Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Szilágyi Zsolt: Vándormozgalom a trianoni Alföld területén a 20. század első harmadában
VÁNDORMOZGALOM A TRIANONI ALFÖLD TERÜLETÉN A 20. SZÁZAD ELSŐ HARMADÁBAN 100 összlakosságnak már csak a harmadát volt képes „lekötni” (a szűkös potenciál miatt). E falvak kétötöde kevesebb, mint 10%-os bevándorlási mérleget „könyvelhetett el”. Újabb ötöde pedig olyan település volt, ahol a bevándorlás mértéke meghaladta a helyi lakosságszám legalább harmadát. Ilyen volt például Miskolc szomszédságában Hejőcsaba, valamint a főváros közelében Kerepes, Rákoscsaba vagy Vecsés, ahol a népesség 2–2,5 szeresére nőtt a vizsgált időszakban. A pozitív vándorlási egyenleggel bíró községek ötödehatoda a nagyobb városok (mint Békéscsaba, 46 Kecskemét 47 vagy Baja 48 ) körül helyezke dett el. Budapest és Miskolc növekvő agglomerációjának egy része az Alföldre nyúlt. Az előbbi 22, az utóbbi 10 települést rendezett maga köré a pozitív vándorlási egyenleggel bíró alföldi községek közül. A főváros irányába vándorlók jelentős része a kedvezőbb (lakás)bérleti viszonyok miatt inkább az agglomerációban telepedett le.49 A századelőn kimutatható, hogy az ország minden területéről, így az Alföldről is érkeztek bevándorlók a térségbe.50 Ráadásul ekkor már érzékelhető volt a szuburbanizációs folyamat is: Budapestről a lakosság egy része elkezdett a környező „elővárosokba” kiköltözni. Bár a Miskolc környéki agglomeráció szerényebb méretű volt, a migráció ennek ellenére hasonlóan összetett folyamatként értelmezhető a térségben. A város alföldi agglomerációjába elsősorban a Nyírségből, a Bodrogközből és a Taktaközből érkezhettek nagyobb számban bevándorlók, főleg az e területeken jellemző magas „népességnyomás” miatt. Ugyanakkor a szuburbanizáció már itt is megfigyelhető volt a háború után. Az 1920-as években például Mezőnyékre, Hejőcsabára munkások és tisztviselők költöztek nagyobb számban Miskolcról.51 A közeli Felsőzsolcára pedig már általános volt a kiköltö zés, ahogyan azt a korszakban megfogalmazták: a „lakosok kirajzása”. 52 Nyíregyházától északra és keletre a kisvárosok mellett tíz olyan falu hozható fel példaként, amely céltelepülés volt (2. ábra, a).53 Köztük Ura, ahol a helyi lakosság negyede még az 1910-es években elvándorolt, de már az 1920-as években a bevándorlás mérete meghaladta a 17%-ot, aminek hátterében a földosztás állt.54 A környező községekből tömegesen érkeztek Urára, mivel területének nyolcadát „osztották fel”,55 több mint 330 Rákóczifalva, Rákoscsaba, Rákospalota, Rákosszentm ihály, Sajókeresztúr, Sándorfalva, Soroksár, Szajol, Szentlőrinckáta, Szeremle, Szigetszentmiklós, Sződ, Szőreg, Tahitótfalu, Taksony, Tápiósüly, Tápió szecső, Tatárszentgyörgy, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug, Tököl, Tyukod, Ura, Üllő, Vasad, Vásárosnamény, Vecsés, Zsadány, Zsarolyán. (A vonatkozó értékeket lásd a mellékletben.) 46 Kondoros, Nagyszénás, Medgyesegyháza, Nagykamarás. 47 Tiszakürt, Tiszaug, Tiszasas, Alpár, Tatárszentgyörgy, Örkény. 48 Szeremle, Érsekcsanád, Jánoshalma, Bogyiszló. 49 Gyáni Gábor: Az urbanizáció Magyarországon a 19–20. században. Limes 11. (1998) 2–3. sz. 87– 100., itt: 92. 50 Beluszky Pál : Az ország lakói i. m. 222. 48. ábra. 51 MSK Ús 83. 62. 52 Uo. 53 Luka, Beszterec, Gégény, Nyírpazony, Kiskálló, Vásárosnamény, Zsarolyán, Mérk, Tyukod és Ura. 54 MSK Ús 83. 56. 55 Mintegy 740 katasztrális holdat.
