Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Szilágyi Zsolt: Vándormozgalom a trianoni Alföld területén a 20. század első harmadában
SZILÁGYI ZSOLT 101 igénylő között. Hasonló volt a helyzet a közeli Tyukodon is, ahol csaknem 800 hold föld talált közel 460 új gazdára.56 Tény azonban, hogy a földosztás önmagában nem volt elegendő a népesség megtartásához vagy odavonzásához. Ezt egyértelműen igazolja, hogy a földhöz, illetve házhelyhez juttatottak száma és a vándorlási egyenleg közötti korreláció értéke rendkívül alacsony, mindössze +0,1 volt. Ez a gyenge kapcsolat arra utal, hogy van némi összefüggés aközött, hogy mennyien jutottak földhöz, és aközött, hogy mennyien érkeztek az adott településre. Mégis az adatokból inkább az látszik, hogy akkora volt a földínség az Alföldön, és olyan nagy tömegnek lett volna szüksége a földre, hogy minden szándék ellenére sem juthatott sokaknak belőle. Ami jutott, legtöbbször a helyi lakosság igényét, szükségletét sem fedezte. Ezért aztán bár meglepő, nincs mit csodálkozni rajta, hogy az alföldi vándormozgalomban a földosztás szerepe, néhány kivételtől eltekintve, teljességgel elhanyagolható. A földosztás nyomában ennél fogva nem indult tömeges el- vagy bevándorlás. Ellenkezőleg: a földosztás szerepe – amit nem lehet eléggé hangsúlyozni – inkább abban nyilvánult meg, hogy visszafogta a háború utáni felfokozott indulatokat, és jelentősen mérsékelte az elvándorlás folyamatát. Összességében az Alföldön 272 ezren jutottak földhöz vagy házhelyhez, ami a táj (Budapest nélküli) lakosságának mindössze 8%-át adta az 1935. évi adatok alapján. 57 2. ábra A vándorlási nyereség és veszteség mértéke, 1901–1930 (%-ban) Forrás: MSK Ús 42. és 83.; MH 1926.; NFAK; saját számítás és szerkesztés 56 MSK Ús 99. (Saját számítás alapján.) 57 Uo. (Saját számítás alapján.)
