Századok – 2018
2018 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - G. Etényi Nóra: Metszetek és röplapok a visszafoglaló háborúról Eberhard Gockel ulmi orvos kéziratos krónikájában
869 G. Etényi Nóra METSZETEK ÉS RÖPLAPOK A VISSZAFOGLALÓ HÁBORÚRÓL EBERHARD GOCKEL ULMI ORVOS KÉZIRATOS KRÓNIKÁJÁBAN Eberhard Gockel (1636–1703) ulmi orvos, művelt városi polgár 1678 és 1703 között vetette papírra krónikáját, melynek első része kora középkortól írt várostörténet, míg második egysége kortárs történeti összegzés szülővárosa, szűkebb régiója, a sváb kerület, valamint a Német-római Birodalom fontos eseményeiről, így a magyarországi török elleni háború felfokozott érdeklődéssel megörökített fordulatairól.1 Gockel többrétű, hírekben, ismeretekben gazdag, szisztematiku san vezetett, ötszáz oldalas krónikáját sokféle szempontrendszer alapján lehet elemezni, de az egyik legegyedibb vonását, a két részben mintegy hatvan metszettel illusztrált szöveg tükrében a képi információkhoz való érzékeny viszonyát indokolt külön megvizsgálni. Mi lehetett a szándéka Eberhard Gockelnek az évtizedeken át vezetett kézirattal? Gockel sokat publikált, de státusemelkedései kapcsán megjelent művei képzettségének megfelelően mind az orvostudományhoz kapcsolódtak. Gockel tübingeni (1652–1654) és bázeli tanulmányai (1654–1656) után ulmi, majd emellett 1659-től geislingeni, 1675-től giengeni városi orvos, 1678-tól pedig a württembergi hercegi család weiltingeni ágának orvosa lett.2 1685-ben válasz tották az 1652-ben Schweinfurtban alapított – 1687-től Lipót császár nevét viselő – Leopoldina, a későbbi Német Természettudományos Akadémia tagjai közé. Kinevezései alkalmából közzétett kisebb terjedelmű műveit, mint például a pestis elleni védekezésről, a haragos természet káros hatásairól, a kutyaharapás kezeléséről, a fogfájás enyhítéséről, majd élete delén kiadott vaskos értekezéseit egyfajta közéleti-társadalmi hasznosság jellemezte. Gockel nevét a tudománytörténet is számon tartja, mert ő írta le és azonosította a 17. század végén újra nagy tömegben megjelent mérgezéses megbetegedést (colica pictonum ), melyet az ólomedényben 1 Ulmischer Chronik Beschreibung der Statt Ulm Anfang, Auffnahm, Policey, Grabräuchen und was sich sonsten darin denckwürdiges begeben. Auss weyland Herrn Veit Marchtalers sel. und anderer geschriebenen Chronicken mit grosser Mühe zusammengetragen von Eberhard Gockel 1678. Haus der Stadtgeschichte – Stadtarchiv Ulm G 1 1703/1. ( a továbbiakban: G 1 1703/1.) Ezúton is köszönöm az ulmi levéltár igazgatójának, Gudrun Litznek szíves segítségét, valamint Fata Mártának, hogy felhívta a figyelmemet az ulmi városi levéltár gazdag krónikagyűjteményére. 2 Albrecht Weyermann: Nachrichten von Gelehrten, Künstlern und andern merkwürdigen Personen aus Ulm. I. Ulm 1798. 264–266.; August Hirsch: Gockel, Eberhard. In: Allgeimeine Deutsche Biogra phie 9. (1879) 305.; Gerd Zillhardt: Der Dreissigjährige Krieg in zeitgenössischer Darstellung Hans Heberles „Zeytregister” 1618–1672. Aufzeichnungen aus dem Ulmer territorium (Forschungen zur Geschichte der Stadt Ulm Bd. 13.) Ulm 1975. 68–72. KÖZLEMÉNYEK
