Századok – 2018
2018 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - G. Etényi Nóra: Metszetek és röplapok a visszafoglaló háborúról Eberhard Gockel ulmi orvos kéziratos krónikájában
METSZETEK ÉS RÖPLAPOK A VISSZAFOGLALÓ HÁBORÚRÓL 870 erjesztett must okozott.3 E nagy sikert aratott műve 1697-ben Ulmban, 4 majd 1699 tavaszán Augsburgban, Frankfurtban, Lipcsében is megjelent. 1700-ban hosszú orvosi tevékenységének 300 oldalas latin foglalatát I. Lipót császárnak ajánlotta,5 míg 1683-ban kiadott művét János Frigyes Brandenburg-Ansbach őr grófjának és Frigyes Ferdinánd württembergi hercegnek. 6 Gockel számára inspiráló lehetett az ulmi elitet jellemző magas színvonalú természettudományos műveltség, a csillagászat, a matematika, az orvostudomány iránti fokozott érdeklődés.7 A rangos ulmi Collegium Medicumnak Eberhard Gockel apja, Johann Georg Gockel állt az élén 1679–1693 között, Eberhard 1677-től lett tag. (1700-tól pedig már fia, Christoph is a tagok között volt.) 8 Úgy tűnik, Gockel a krónikáját rövid távon nem szánta kiadásra, inkább egy későbbi várostörténethez gyűjtötte Ulm központú megfigyeléseit egy korszakváltásként megélt időszakban. Sajátos, „nem hivatalos” városi krónikát vezetett, a városa számára fontos „külvilági” történéseket megörökítve, főként a török elleni háború eseményeire koncentrálva. Nem naplót írt, bár saját szerepét – harmadik személyben – többször megemlítette, mint aki az ulmi segélyhadak számára jelentős összeg ráfordításával többször tábori gyógyszertárat szerelt fel,9 valamint részt vett a hadszíntérről visszatért katonák egészségügyi vizsgálatában. A német birodalmi városokban nemcsak a késő középkorban, hanem a kora újkorban is jelentős számban születtek kéziratos városi krónikák, annak ellenére, hogy akkorra a nyomtatott várostörténetek a közösségi reprezentáció szerves részévé váltak, közvetítve az adott város ideálképét, a birodalmi városok politikai és gazdasági szerepét, megörökítve azok intézménytörténetét és kulturális életét. 10 3 Josef Eisinger: Lead and Wine. Eberhard Gockel and the Colica pictonum. Medical History 26. (1982) 3. sz. 279–302.; Encyclopedia of Epidemiology 1. Ed. Sarah Boslaugh. Los Angeles 2008. 320.; Guenther B. Risse: New Medical Challanges During the Scottish Enlightenment. Amsterdam– New York 2005. 207–208. 4 Eberhard Gockel: Eine curiose Beschreibung dess An 1694. 95. und 96. durch das Silberglett versüss ten sauren Weins und der davon entstandenen neuen und vormahls unerhörten Weins-Kranckheit. G.W. Kühn. Ulm 1697. 5 Eberhard Gockel: Gallicinium Medico-Practicum. Sive Consiliorum, Observationum et Curationum Medicinalium Novarum Centuriae Duae, Cum Dimidia. Ulm 1700. 6 Eberhard Gockel: Consiliorum et observationum medicinalium decades sex. Augsburg 1683. 7 Theo Pronk: Ulm. In: Handbuch kulturellen Zentren der Frühen Neuzeit. Städte und Residenzen. Hrsg. Wolfgang Adam – Siegrid Westphal. Berlin–Boston 2013. 2005–2054. 8 Alexa Grob: Das Collegium Medicum zum Ulm. Med. Diss. in Universität Ulm. Ulm 2007. 15–16., 35–40. 9 G 1 1703/1 f 440v 1685. 11. May. 10 Walther Ludwig: Die Darstellung südwestdeutscher Städte in der lateinischen Literatur des 15. bis 17. Jahrhunderts. In: Stadt und Repräsentation. Hrsg. Bernhard Kirchgässner – Hans-Peter Becht. Sigmaringen 1995. 39–76.; Thomas Fuchs: Traditionsstiftung und Erinnerungspolitik. Geschichts schreibung in Hessen in der Frühen Neuzeit. Kassel 2002. 22–23.; Hans-Werner Goetz: Geschichts schreibung und Geschichtsbewusstsein im hohen Mittelalter. Berlin 1999. 110–124., 122.
