Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Közösségi igények és politikai elvárások között. A Német Szövetség tevékenysége (1955–1970)
KÖZÖSSÉGI IGÉNYEK ÉS POLITIKAI ELVÁRÁSOK KÖZÖTT 868 foglalkozott, nacionalizmusnak minősíttetett, s a főtitkárnak mint felelős kiadónak, illetve a szerkesztőségnek a megrovásával járt. A szövetségek a nemzeti önazonosság megőrzése szempontjából oly fontos anyanyelvi oktatás kapcsán sem rendelkeztek jogosítványokkal. E területen is szélmalomharcot vívtak hol a minisztérium vezetőivel, hol az alapvetően ellenérdekelt helyi tanácsi- és párt appa rátussal. Sokszor az egyes területeket felügyelő miniszteriális, illetve pártszervezetek egymásnak is ellentmondó utasításait kellett (volna) végrehajtaniuk, miközben saját kezdeményezéseik elakadtak a hivatali útvesztőben. A szövetségek vezetőinek mindenekelőtt az őket kiválasztó/kinevező politikai hatalom elvárásainak kellett megfelelniük, de nem tehették meg, hogy közösségeik problémáit ne vegyék figyelembe, hiszen saját személyük valamilyen mértékű elfogadtatásához elemi érdekük fűződött. E többes présben tehát a szűk mozgástér kihasználására, a határok tágítására törekedtek. Az egyes nemzetiségi szövetségek tevékenysége az 1970-es évek közepéig alapvetően a közösség kulturális életének szervezésére, támogatására szorítkozott. A német nemzetiség esetében emellett nagy súllyal estek latba a kollektív büntetésből adódó hátrányok mérséklésének és a családegyesítéseknek a kérdései. BETWEEN COMMUNAL CLAIMS AND POLITICAL REQUIREMENTS The Activity of the German Association of Hungary (1955–1970) by Ágnes Tóth SUMMARY After World War II, the establishment of totalitarian political authority gradually led to the decay of social life among the national minorities that had flourished in the prewar decades. The national minority associations which were established upon the initiative of the state from the early 1950s onwards could only partially assume their traditional role of harmonizing the diverse requirements and interests within their respective communities and transmitting them to the state authorities. The present paper explores the activities that the German Association undertook in order to secure the equality of cultural and citizen rights in the one-and-a-half decades after its establishment, examining the ways in which the community itself and its leaders were able to use the narrow room to manoeuvre available to them.
