Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Közösségi igények és politikai elvárások között. A Német Szövetség tevékenysége (1955–1970)
KÖZÖSSÉGI IGÉNYEK ÉS POLITIKAI ELVÁRÁSOK KÖZÖTT 856 A könyvtárak legtöbb nemzetiségi községben új helyiségbe kerültek, a könyvállomány szinte mindenütt megháromszorozódott, a könyvtári olvasók száma pedig másfélszeresére emelkedett. A könyvtári könyvek között viszont csekély számú – többnyire elavult – mű található.” 34 Állampolgári jogegyenlőség Elkobzott házak visszaadása (1955–1958) 35 A 84/1950. M.T. rendelet deklarálta a németség állampolgári jogegyenlőségét, kimondta azt is, hogy az áttelepítéssel kapcsolatban hozott korlátozó intézkedéseket – földelkobzás, összeköltöztetés, lakhelyelhagyási és munkavállalási tilalom – nem lehet többé alkalmazni. Ugyanakkor a rendelet megjelenése előtt már végrehajtott hatósági intézkedések hatályukat megtartották, „és ezekből kifolyólag kártérítési, vagy egyéb igényt nem lehet érvényesíteni”.36 Ezzel azonban a magyar kormány nem oldotta meg annak a több mint százezer német nemzetiségű személynek a helyzetét, akiket évekkel korábban kitelepítésre kijelöltek, de végül az országban maradtak. Ezektől a családoktól ugyanis nemcsak a megélhetésüket biztosító földbirtokaikat vették el, de házaikat is el kellett hagyniuk, és immár évek óta más német vagy betelepült magyar családokkal összeköltöztetve éltek. A németségtől elkobzott ingatlanvagyon jelentős részét azok rendezetlen tulajdonviszonya, illetve a telepeseknek eredeti lakóhelyükre való visszaköltözésének reménye miatt senki nem tartotta karban. A németektől 1945–1948 között elkobzott házak első lépésben állami tulajdonba kerültek. E házakban helyezték el az ország más részeiből érkező telepeseket, a szlovákiai magyarokat, az adott településen élő szegényparaszt családokat. 34 Az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának jelentése a megyében élő nemzetiségek helyzetéről. Salgótarján, 1968. nov. 20. MNL OL M-KS 288. f. 36. cs. 14. ő. e. és Pártállam és nemzetiségek i. m. 423. . 35 A német nemzetiségű lakosságot a második világháborút követően számos retorzió érte. A közösség a ki- és összetelepítések hatására az 1940-es évek végére mintegy a felére zsugorodott, ám ennél is nagyobb mértékű gazdasági veszteséget szenvedett el. Az 1941-ben a németség tulajdonában lévő 638 337 kat. holdnak – amely a magyarországi birtokok 5,5%-át tette ki – csak töredékét, 150 114 kat. holdat, összes birtokaik 23,5%-át tarthatták meg. Hasonló arányokat tükröz az elkobzott házingatlanok száma is. A tulajdonukban lévő 60 400 házból a jogkorlátozás időszakában 44 750-et (74,1%) koboztak el. Lásd Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák–magyar lakosságcsere összefüggései. Kecskemét 1993. 190–191. Jelen tanulmányban részletesen csak a Német Szövetségnek a házingatlanok visszaadása kapcsán kifejtett tevékenységével foglalkozom. 36 Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye 1951. I. Törvények, törvényerejű rendeletek és minisztertanácsi rendeletek. Bp. 1952. 271–272.
