Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Ágnes: Közösségi igények és politikai elvárások között. A Német Szövetség tevékenysége (1955–1970)
KÖZÖSSÉGI IGÉNYEK ÉS POLITIKAI ELVÁRÁSOK KÖZÖTT 844 38 német nemzetiségű község van. Bősz azzal védekezett, hogy a németek mellett majdnem minden helységben szlovákiai magyarok, Bihar és Békés megyei telepesek, valamint bukovinai székelyek élnek együtt, így az egyes települések igen heterogénné váltak. Azt hangsúlyozta, hogy a nemzeti ellentétek éppen csak elültek, de a megyében élő, különösen a Bonyhád környéki telepesek még mindig irigykedve figyelik a németség gazdasági talpra állását. Ha támogatnák – érvelt Bősz – a helyi német csoportok szervezését, azzal hozzájárulnának az ellentétek ismételt kiéleződéséhez. Wildéknek elemi érdeke volt a megyei, helyi vezetők támogatásának megszerzése, enélkül azok a helyiek sem mertek a Szövetséggel együttműködni, akik egy-egy településen alkalmasak és kaphatók voltak erre a feladatra. A félelmet tovább fokozta az az akkori hír, hogy a belügyi szervek Hammer Lajos soproni tanítót azért hallgatták ki, mert német kulturális tevékenységet fejtett ki. 9 Wild Frigyes majd egy hetes Tolna megyei tartózkodásáról írt feljegyzésében egyetlen pozitív tapasztalataként említette, hogy Major Mátyásnak, a bonyhádi járási kultúrház igazgatójának volt bátorsága a népviseleti bálok keretében német batyus bált is hirdetni. Kihangsúlyozta azonban, hogy ezen túl a németség bizalmának megnyerésére, a félelem oldására semmilyen törekvést nem tapasztalt. A községek vezetői a nemzetiségi kérdéssel nemcsak nem foglalkoznak, de a megyei vezetéstől semmilyen információt, segítséget ezzel kapcsolatban nem kapnak, ezért a pártvezetés törekvéseivel egyáltalán nincsenek tisztában. „Az volt a meglátásom, hogy ezen a vonalon a megyei tanács és a megyei pártbizottság kultúrfelelőse részéről sem kapunk elég támogatást. Szurtos elvtárs [...] jelen volt akkor, amikor Bősz Józseffel beszéltünk, tárgyalásunk egyik passzusát végig is hallgatta anélkül, hogy megmondta volna, ki és milyen minőségben van ott. Váratlanul kezet adott, elbúcsúzott és mi csak azután tudtuk meg, hogy olyan pártfunkcionáriussal állottunk szemben, akivel tárgyalni akarunk és akitől elsősorban várunk segítséget. Ezután már hiába kísérleteztünk, hogy Szurtos elvtárssal összejöjjünk, nem sikerült, ez azonban nem rajtunk múlott”10 – írta. 9 A hírt a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat december havi budapesti értekezletén közölték. Wild Frigyes jelentése a Tolna megyei látogatásáról. Bp., 1956. jan. 29. MNL OL Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt iratai (a továbbiakban: 276. f. 91. cs.) 84. ő. e. 10 Uo. Wild Frigyesnek a Bonyhádi járás vezetőivel a későbbiekben is jó tapasztalata volt, aminek a pártközpont felé is hangot adott: „Teljesen pártunk szellemében foglalkozik a nemzetiségi kérdéssel Vörös István elvtárs, a Bonyhádi Járási Tanács VB elnöke. Minden alkalommal, amikor nemzetiségi kérdésben támogatásra, bátorításra van szükség, készséggel, érdeklődéssel hallgatja meg a problémákat és azok megoldásában nemcsak tanácsot ad, hanem aktívan részt is vesz. [...] Ugyancsak beszélnünk kell a Bonyhádi Járási Pártbizottság titkárának, Szabó István elvtársnak a magatartásáról, aki szívvel-lélekkel támogatja pártunk nemzetiségi politikáját” – írta. Wild Frigyes tájékoztatása Sági Antalnénak. Bp., 1956. máj. 14. MNL OL Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége iratai (a továbbiakban: XXVIII-I-1) 24. d.
