Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Fejérdy András: Bánáss László veszprémi püspök az egyház és állam közötti megegyezésért (1944–1949)
BÁNÁSS LÁSZLÓ VESZPRÉMI PÜSPÖK AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM KÖZÖTTI MEGEGYEZÉSÉRT 830 nagyon szívesen megmondanánk, nyilatkoznánk a legnagyobb jóakarattal, de akkor mi lehetetlenné tesszük azt, amit akarunk, mert minekünk számolni kell Rómával is és mi nem akarunk Róma nélkül, mi katholikusok akarunk maradni. Kérem, én visszatérek oda, csináljunk pozitív tárgyalásokat, tessék megmondani, ezt adjuk nektek. Vegyük a status quo-t, ebben megmaradni, ebben változtatni [...]”67 – mondta Czapik érsek a Rákosiékkal folytatott tár gyaláson. Bánáss Rómában A kormány számára az egyház hitelének rombolása érdekében fontos volt, hogy egy látszólagos megegyezés kapcsán kerüljön az egyház teljesen függő helyzetbe, ezért minden úton a tárgyalások felvételét és folytatását támogatta a kormányzat, aminek azonban Mindszenty komoly akadályát jelentette. Úgy gondolták tehát, hogy ha a modus vivendi pártján álló főpapok Rómában el tudják fogadtatni el képzelésüket, meg lehet kerülni, sőt esetleg félre lehet állítani a hercegprímást. Ilyen megfontolások állhattak amögött, hogy 1948 nyár elején az esedékes ad li mina látogatásra – Hamvas Endre püspököt követően és Czapik érsek kora ősszel tett útját megelőzően – Bánáss László Rómába utazhatott. 68 Bánáss, aki kezdettől fogva tanújelét adta tárgyalókészségének, és akinek jó személyi kapcsolatai is voltak a kormányzattal, igen fontos volt Rákosiék számára, ezért továbbra is mindent megtettek, hogy elképzeléseik végrehajtásához fel tudják használni. A veszprémi püspök 1947–1948 telén felfedezett rákja, súlyos betegsége és műtéte egy ideig kikapcsolni látszott a kommunisták terveiből Bánásst. Amikor azonban a műtét után felépült, és orvosai tanácsára néhány hetes erőgyűjtésre előbb Svájcba kívánt utazni és onnan hazatérőben eleget tenni az esedékes ad limina látogatásnak, „Bánáss a magyar 67 Az MKP és a katolikus egyház képviselőinek tárgyalásairól készült hangfelvétel gépelt másolata. Bp., 1948. ápr. 16. PSzL 274. f. 7/261. ő. e. 109. 68 Gergely J.: A katolikus egyház i. m. 74. Rákosi visszaemlékezése, miszerint Bánásst éppen Mindszenty javaslatára rendelték Rómába, hogy „észre térítsék, vagy beszéljenek a fejével” talán azzal magyarázható, hogy a politikus ulólag is saját taktikájukat, érdekeiket kívánta elleplezni. Rákosi M.: Vissza emlékezések i. m. 515. Rákosi visszaemlékezésének egyébként ellentmond az ÁVH májusi jelentése, miszerint „a prímás attól tart, hogy Bánáss veszprémi püspök külföldi utazásával kapcsolatban olyan nyilatkozatokat tesz a külföldi sajtó számára, amelyet neki nem lesz módjában megcáfolni. Bánássról feltételezi, hogy az ő kompromittálására mindenre kész”. Összefoglaló jelentés Mindszentyről. Bp., 1948. máj. 12. PSzL I. 274. f. 7/248. ő. e. 214. A veszprémi püspök mindenesetre svájci útján meg kívánta őrizni inkognítóját, és amikor az emigráns körök igyekeztek felvenni vele a kapcsolatot, a köztük levő anarchia láttán nem is állt szóba velük. Bánáss Viktor Bieler sitteni (Sion, Svájc) püspöknek. Veszprém, 1948. ápr. 27. VÉL I.1.44.a. 4200–10/1948.; Hangulatjelentés Mindszenty letartóztatásával kapcsolatban. Bp., 1949. jan. 6. MNL OL Az 1945 utáni munkáspártok iratai, Magyar Dolgozók Pártja, Farkas Mihály titkári iratai (a továbbiakban: M–KS 276. f. 67.) 41. ő. e. 82.
