Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Fejérdy András: Bánáss László veszprémi püspök az egyház és állam közötti megegyezésért (1944–1949)
FEJÉRDY ANDRÁS 829 közvetítettem Bukarest és Róma, Bukarest és Erdély között. Most sem új számomra ez a szerep. Mindent el kell és mindent el fogok követni, hogy a demokrácia és az egyház között megteremtsék a békét. Én Rómában az okos kompromisszumokat, a modus vivendi ket tanultam meg. Az okos megbékélés többet ér, mintha fejjel a falnak szaladunk. Ennek az országnak nem kultúrharcra, hanem az erők összefogására van szüksége, hogy előre haladhassunk.” Ennek érdekében Bánáss szerint minél hama rabb kölcsönös tárgyalásokra van szükség, hogy a vitás kérdéseket „kibeszéljék”. 64 A nyilatkozat, amelyben Bánáss a nyilvánosság előtt a püspöki kar hivatalos állásfoglalásától eltérő, békülékeny nézőpontot képviselt, kapóra jött a kommunista vezetésnek. Az egy hétre rá következő, 1948. április 16-i informális tárgyaláson Rákosi ezzel a nyilatkozattal érvelt arra a vádra, hogy ők a klérus megosztására törekednének: „Amikor észrevettük, hogy egyébként rendes katolikusok, akik a demokráciával szimpatizálnak, azt hitték, hogy mi megpróbáljuk az alsó papságot szembeállítani a püspöki karral, rögtön megírtuk, hogy ez nekünk eszünkben sincs. A kérdéseket nem így akarjuk megoldani. De további kérdésünk. Nekünk magyarázták, a Magyar Napban /?/ volt is célzás arra, hogy a püspöki kar sem egységes. Ellentét van az esztergomi érsek és a püspökök egyik-másika között [...] az az érzésünk, hogy a katolikus egyházpolitika mostani vezetése Magyarországon nem egészen egységes vonalú és soha sem tudhatjuk, hogy mikor kapunk egy meglepetést.”65 A tudat, hogy a kommunisták ki fogják használni a püspöki karon belül meglevő nézetkülönbségek nyilvánosságra hozatalát, Mindszentyt egy levél megírására késztette, melyet Bánáss mellett az összes főpapnak is megküldött, és amelyben Bánásst nyilatkozata miatt megfeddte.66 A kompromisszumot kereső püspökök is érezték, hogy az állammal való tárgyalások nyilvánosság előtt való folytatása, a hitük szerint az egyház javát kereső igyekezetük ellenében hat, és az egyházon belüli, Rómától való elszakadás veszélyével fenyeget. Ez az, ami a kommunista forgatókönyvbe jól beleillett volna, de amit a püspökök mindenáron el akartak kerülni: „Minekünk hallgatni kell. Tessék elhinni, 64 Csató István: Meg kell találni a közös utat – mondja Bánáss veszprémi püspök az egyház és demok rácia megbékélésének ügyéről. Magyar Nap, 1948. április 9. 1. 65 Az MKP és a katolikus egyház képviselőinek tárgyalásairól készült hangfelvétel gépelt másolata. Bp., 1948. ápr. 16. PSzL I. 274. f. 7/261. ő. e. 7. 66 Összefoglaló jelentés Mindszentyről. Bp., 1948. máj. 12. PSzL I. 274. f. 7/248. ő. e. 167. A hivatkozott levélben Mindszenty mindenekelőtt azt nehezményezte, hogy Bánáss nyilatkozatát nem egyeztette a püspöki karral, és az ráadásul az egyház számára káros, egyoldalú állításokat tartalmazott. Mindszenty József Bánáss Lászlónak. Esztergom, 1948. ápr. Kögl Lénárd hagyatéka. Pályadokumentumok. (Horváth Gergely Krisztián tulajdonában. A hagyaték feldolgozás után a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltárba kerül átadásra). Mindszenty Bánáss reakciójára válaszolva maga is jelezte, hogy a „testvéri figyelmeztetést” a püspöki kar tagjainak is megküldte. Mindszenty József Bánáss Lászlónak. Esztergom, 1948. máj. 15. Uo.
