Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Fejérdy András: Bánáss László veszprémi püspök az egyház és állam közötti megegyezésért (1944–1949)
BÁNÁSS LÁSZLÓ VESZPRÉMI PÜSPÖK AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM KÖZÖTTI MEGEGYEZÉSÉRT 812 sok sem véletlenül keresték az ismeretségét: az egyházellenesség hírében álló kommunistáknak szükségük volt a Bánásshoz hasonló, intelligens papok barátságára, amit különböző apró szolgálatokkal igyekeztek erősíteni. Egy ilyen szívességért mondott köszönetet Bánáss 1945. június 6-án Révai Józsefnek küldött levelében: a háború utáni romokban heverő országban nagy szó volt, ha valakinek autó állt a rendelkezésére. 7 Földreform A Tanácsköztársaság tapasztalata alapján Rákosiék tudták, hogy a magyar társadalom többsége elutasítja a kommunizmust. A második világháború után ráadásul Sztálin sem akart azonnali szovjetizálást, ezért a magyar kommunista vezetők új taktikát dolgoztak ki a hatalom megszerzése érdekében, amelynek értelmében az irányítást csak fokozatosan vették át minden területen. Ennek a taktikának volt része, hogy kezdetben a legveszedelmesebb világnézeti ellenfélnek számító katolikus egyházzal szemben nem léptek fel nyíltan, hanem jóindulatot színleltek, ezáltal igyekeztek megnyerni a papságot és a híveket a maguk céljainak. Ekként a szovjet hadseregben például parancsba adták, hogy a papokat és lelkészeket tiszteletben kell tartani és biztosítani kell az istentiszteletek szabad megtartását. Ez a magatartás meglepte a legrosszabbakra felkészült magyar egyházi vezetést, amely a háború befejezését követő első konferenciáján kötelességének tartotta elismerni: „A háború vihara átzúgott fölöttünk, egyházi vonatkozásban könnyebben, mint ahogyan vártuk. Azokra a felhatalmazásokra, amelyeket a múlt év nyarán az apostoli Szentszéktől kaptunk, csak annyiban volt szükségünk, amennyiben a közlekedési állapotok miatt a lelkipásztorok az egyházi főhatóságokkal, ezek pedig az apostoli nunciussal nem tudtak érintkezni. A vallás gyakorlását, a papok szabad mozgását, az istentiszteletek megtartását a vörös hadsereg mindenütt biztosította. Ezt készségesen és köszönettel ismerjük el.” 8 A kezdeti – a veszélyérzet elaltatását célzó – magatartással egyidejűleg azonban, a barátság és együttműködés hangoztatása mellett hamarosan megindult a többé-kevésbé burkolt egyházellenes támadás. Papok és egyházi személyek 7 Bánáss László Révai Józsefnek. Debrecen, 1945. jún. 6. Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár (a továbbiakban: PSzL) Pártok (a továbbiakban: I.) Magyar Kommunista Párt (a továbbiakban: 274 f.) Főtitkársági iroda, titkárok (a továbbiakban: 7.) 250. ő. e. 1. 8 A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1945–1948 között. Vál., bev., s. a. r. Beke Margit. (Magyar Történelmi Emlékek, Okmánytárak, Egyháztörténeti források 1.) Bp. 2015. 55. (Kiemelés tőlem – F. A.) A frontátvonulással kapcsolatos egyházi tapasztalatokról lásd még Bánkuti Gábor: A frontátvonulás és a diktatúra kiépülésének egyházi recepciója. In: Váltóállítás. Diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben. Szerk. Csikós Gábor – Ö. Kovács József – Kiss Réka. (Magyar vidék a 20. században 1.) Bp. 2017. 411–424.
