Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Fejérdy András: Bánáss László veszprémi püspök az egyház és állam közötti megegyezésért (1944–1949)
FEJÉRDY ANDRÁS 813 különböző ürügyekkel való letartóztatása9 mellett az egyház szempontjából kü lönösen súlyos lépés volt, hogy a budapesti szovjet katonai parancsnokság 1945. április 4-én kiutasította Angelo Rotta pápai nunciust arra való hivatkozással, hogy a Szálasi-kormány idején is helyén maradt.10 A helyzet azért volt rendkívül komoly, mert éppen ezekben a napokban üresedett meg az esztergomi érseki szék Serédi Jusztinián hercegprímás 1945. március 29-én váratlanul bekövetkezett halálával. 11 Ugyancsak márciusban érte az egyházat a sietve tető alá hozott földreform-rendelet, amely a birtokújraelosztás valóban égető fontossága mellett azt a célt is szolgálta, hogy a korábbi birtokos réteget és köztük az egyházat megfosszák anyagi alapjától.12 A rendelet intézkedett ugyan az egyházi vagyon kártalanításáról, de a kormány minduntalan elodázta a végleges rendezést, hogy később az állam és 9 Vö. A magyar katolikus püspökkari tanácskozások i. m. 60–61. Bánáss 1946. május 28-i Nagy Ferenc miniszterelnöknek írt levelében szólal fel internált papjai érdekében, rámutatva, hogy „internálásuk csak nyugtalanságot és keserűséget szít a hívekben”. A kormányzat iránti segítőkészségét hangsúlyozva ugyanakkor kijelentette: „sem engem, sem papjaimat nem fogják Isten és Haza iránti kötelességünk teljesítésétől eltéríteni. [...] Hangsúlyoznom kell, hogy a rendőrségtől nem kapok alaposabb tájékoztatást. A vádakat nem közlik velem. [...] A paphiánytól eltekintve, nem vagyok hajlandó a vádak ismerete nélkül papjaim felett ítélkezni. A rendőrség bemondása a mai körülmények között egyáltalán nem megbízható és megnyugtató. Ellenben biztosíthatom Miniszterelnök Urat, hogy magam kész vagyok eljárni olyan papokkal szemben, akik komolyan vétkeznek a rend és a fegyelem ellen.” – Bánáss László Nagy Ferencnek. Veszprém, 1946. máj. 28. Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár (a továbbiakban: SzPL) Hagyatékok (a továbbiakban: IV.) Balogh István (A továbbiakban: 8) 2257/1946. A dokumentumnak a Lénárd Ödön gyűjteményben őrzött másolatát használtam: Ciszterci Nővérek Kismarosi Levéltára, Lénárd Ödön Hagyaték, EK 2 dosszié. 10 A nyilasok hallgatólagos elismerésének vádja azonban nem állta meg a helyét: a nuncius az üldözötteken való segítés szándékával maradt Budapesten, és amikor Kemény Gábor, a Szálasi-kormány külügyminisztere kényszeríteni akarta, hogy Szombathelyre menjen a kormánnyal, kijelentette, hogy nem megy. „Pesten is maradt, ezért a Szálasi-kormánytól további diplomáciai védelmet nem élvezett. Csak néhány rendőrnek köszönhető, akik a nunciust ismerték, hogy a nuncius bizonyos védelemben részesülhetett, ezt azonban annak idején nem hivatalosan kapta.” A Vatikánnal való diplomáciai kapcsolat megszűnéséről szóló feljegyzést lásd Feljegyzés Tóth K. János külügyminisztériumi szentszékéi referens 1945. március 26-ai látogatásáról. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) Külügyminisztérium TÜK iratok (a továbbiakban: XIX-J-1-j) Vatikán-IV-113. ad 32219/pol.-1945.; Matteo Luigi Napolitano: A Budapesti Apostoli Nunciatúra a nácizmus és kommunizmus árnyékában. In: Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatai 1920–1945. Szerk. Fejérdy András. Bp.–Róma 2015. 239–240.; Balogh Margit: Szentszéki–magyar kapcsolatok a koalíció (1945–1949) éveiben. In: Magyarország és a római Szentszék. (Források és távlatok). Tanulmányok Erdő bíboros tiszteletére. Szerk. Tusor Péter. (Collectanea Vaticana Hungariae I/8.) Bp.–Róma 2012. 367–373. 11 Gergely Jenő: A katolikus egyház Magyarországon 1944–1971. Bp. 1985. 10. 12 A püspöki kar, annak ellenére, hogy nem zárkózott el egy egészségesebb birtokmegosztás, sőt az egyházi nagybirtok felosztása elől sem, amennyiben intézményeinek fenntartásáról másképp gondoskodnak, a megvalósított rendeletet komoly kritikával illette. Lásd A magyar katolikus püspökkari tanácskozások i. m. 56–60. A földreform egyházi vonatkozásairól a veszprémi egyházmegyében lásd még Horváth Gergely Krisztián: Plébániai földek „reformja” a Veszprémi Egyházmegyében 1945-ben. In: Váltóállítás i. m. 531–574. és Horváth Gergely Krisztián: „Megváltva” – Birtokok a veszprémi egyházme gyében az 1945. évi földosztást követően. In: „Nehéz időkben dönteni kell”. A veszprémi püspökség a második világháború idején. A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán 2015. augusztus 26-án rendezett konferencia előadásai. Szerk. Karlinszky Balázs – Varga Tibor László. Veszprém 2016. 85–104.
