Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Fejérdy András: Bánáss László veszprémi püspök az egyház és állam közötti megegyezésért (1944–1949)
FEJÉRDY ANDRÁS 811 átvonulását követő zűrzavaron. A szovjet tisztekkel való tárgyalást és kapcsolattartást megkönnyítette, hogy Bánáss szlovákul is beszélt, így a felek tolmács nélkül is megértették egymást. A szovjetek azonban az egyházi személyek tekintélyével visszaéltek, a város egyházi és világi vezetőinek 1944. október 27-én írt, majd 28-án felszólításra átfogalmazott, a hadműveletek befejezését szorgalmazó kiáltványát – amelyen a többi felekezet vezetőivel együtt Bánáss aláírása is szerepelt – saját érdekeiknek megfelelően meghamisították úgy, hogy szövege az egyházi vezetés teljes behódolására utalt. 2 Bánáss az újonnan meginduló nemzeti élet minden mozzanatánál jelen volt: tagja lett a december 5-én megalakult Debreceni Nemzeti Bizottságnak, majd december 16-án elfogadta a bizottság felkérését, amely az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselőjévé jelölte.3 A pap képviselőt december 22-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának tagjai közé választották. 4 Mivel a szétbombázott Debrecenben az egyik épségben maradt nagyobb helyiség a plébánia ebédlője volt, az Ideiglenes Nemzeti Kormány többször itt ülésezett. Ekként ismételten a kormányüléseknek otthont adó Bánáss László volt a házigazdája a felszabadulás utáni első magyar kormánynak. Az ideiglenes kormány miniszterei közül azonban sokan a kormányülésektől függetlenül is gyakran megfordultak nála, akár azért, hogy a plébánián lakó sajtófőnökkel beszéljenek, akár, hogy a tekintélyes, helyismerettel rendelkező, széles látókörű plébánossal tanácskozzanak, aki maga is kereste a kapcsolatot a jelentős tényezőkkel: a kommunista politikusokat például külön tárgyalásra hívta meg.5 A kormány debreceni tartózkodása idején a polgári közéletben is aktívan résztvevő Bánássnak így módja volt személyes ismeretséget – nem egy esetben barátságot – kötnie Magyarország következő éveinek szinte teljes politikai elitjével. Debrecenben szerzett kapcsolatainak aztán a későbbiek során jó hasznát látta, hiszen el tudott intézni egy-két olyan dolgot, amit esetleg e nélkül nem sikerült volna.6 Ugyanakkor a politiku -2 Vö. Szenes Lászlónak, Debrecen egykori református lelkészének visszaemlékezését. Rozgics Mária: Az egyház lejáratásának néhány pillanata, történelmi események eredeti dokumentálása. Új Magyarország, 1995. január 19. 11. 3 Az 1944. évi december hó 21-re Debrecenbe összegyűlt i. m. 39. 4 Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Kormány) minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23. – 1945. november 15. Szerk. Szűcs László. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28.) Bp. 1997. 115. 5 Saád B.: Tíz arckép i. m. 11. 6 Például amikor az egyházmegyéjének Amerikában dolgozó papjaitól ajándékba kapott autó vám és fényűzési adómentességét, majd hosszú lelkipásztori útjaira való tekintettel a benzinkontingens felemelését kérte. Bánáss László Gerő Ernő közlekedésügyi miniszterhez. Veszprém, 1948. szept. 6. Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár (a továbbiakban: VÉL) Acta dioecesana, Iktatott iratok (a továbbiakban: I.1.44.a.) 4200–12/1948.; Bánáss László Nyárádi Miklós pénzügyminiszternek. Veszprém, 1948. szept. 15. VÉL I.1.44.a. 4200–13/1948.
