Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Állam és városok – A szakszerűsödés felé vezető első lépések a városi igazgatásban, 1670–1733
H. NÉMETH ISTVÁN 783 A központi kormányzat ezt követően a szabad királyi városokat egyértelműen királyi javadalmaknak tekintette. Az uralkodó az egyébként kompromisszummal végződő 1681. évi országgyűlés alkalmával szintén ezzel az érvrendszerrel utasította el a rendek beavatkozását, és fenntartotta magának azt a jogot, hogy a városokban tapasztalt visszásságok ellenőrzésére megbízhassa a kamarát.48 E téren a 19. század közepéig nem volt változás. Jóllehet az országgyűlés egyhangúan a királyi városok szabad választási jogáról határozott, amit az uralkodó szentesített, e határozat végrehajtására sosem került sor. 1686-ban a kassai tisztújításon megjelent biztosok előtt ugyan a tanács tiltakozott az ellen, hogy a város szabad választási jogába bárki is beavatkozzon, de ezt nem vették figyelembe. Ezt támogatták a tanács katolikus tagjai is, akiket a biztosok jelenlétében választottak meg. Érvelésük szerint őket az uralkodó erősítette meg hivatalukban és tette őket a város élére. Az uralkodó megtehette ezt, hiszen autoritása alapján az uralkodói birtokokon („peculium suae maiestatis sacratissimae”) bárkit kinevezhet a királyi javadalom vezetésére.49 A következő évben sorra került diétán a városok javaslatára a szabad tisztújításra vonatkozó törvénycikket a rendek ismételten felvették a törvénykönyvbe, ám lényeges változások e téren már nem történtek.50 A városok tisztújításának és számadásainak ellenőrzése a kamarák állandó kötelezettségévé vált.51 „Miután a szabad királyi városok királyi birtokaink nak és jövedelmeinknek részét alkotják, [...] és mivel szükségesnek látszik, hogy a városok gazdálkodásának és igazgatásának állapotáról gyakran, időről időre minél több információhoz juthassunk, ezért [...] akarjuk és parancsoljuk, hogy kamaránktól [...] minden egyes szabad királyi város magisztrátusának megújítására a szokásos biztosokat küldjék ki”, szólt 1694-ben I. Lipót parancslevele. Ebben részletesen megszabta a biztosok kötelezettségeit, és igen alapos, a városi gazdálkodás és közigazgatás minden területét átölelő, évente megismételt vizsgálatra szólította fel őket. 52 A városok feletti fennhatóság nem csupán az uralkodói jogigényekben mutatkozott meg. Önmagában ez csupán egy igényt, egy tendenciát mutathatna számunkra. Sokkal lényegesebb, hogy megváltozott a vezető tisztviselők és testületek 48 ÖStA HHStA UA Comitialia Fasc. 401. Konv. B. fol. 9. 49 MNL OL Magyar kancelláriai levéltár, Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája, A 10 Insinuata Camerae Aulicae 1686. Nr. 1. 1686. jan. 7. 50 A lőcsei követek utasítását lásd Štátny Archív v Prešove (a továbbiakban: ŠtAPr), Špecializované pracovisko Spišský archív v Levoči, Magistrat Mesta Levoča (a továbbiakban: MML) XXI/10. pag. 484–492. Lőcse, 1687. okt. 7. A rendek reakcióira lásd ÖStA HHStA UA Comitialia Fasc. 402. Konv. B. fol. 34-35. Pozsony, 1687. dec. 19. 51 MNL OL E 249 1690. Nr. 72., Bécs, 1690. dec. 15.; 1691. márc. Nr. 74. Bécs, 1691. márc. 16.; 1696. jún. Nr. 81. Bécs, 1696. jún. 25.; 1696. júl. Nr. 85. Bécs, 1696. júl. 7.; 1696. aug. Nr. 94. Bécs, 1696. aug. 7.; 1697. márc. Nr. 43. Bécs, 1697. márc. 29.; 1699. máj. Nr. 44. Bécs, 1699. máj. 23.; 1700. dec. Nr. 60. Bécs, 1700. dec. 13., illetve Nr. 61–65., AMK H III/2. pur. 30. fol. 122. 1691. jan. 2.; fol. 141. 1691. ápr. 10. 52 AMK H II. 1694.
