Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei
II. GUSZTÁV ADOLF ÉS ERDÉLY FEJEDELMEI 766 szövetségeseitől komolyan vehető válasz érkezik. Bethlen ehhez képest semmilyen hajlandóságot nem mutatott arra, hogy II. Gusztáv Adolf ajánlatát elfogadja és szövetséget kössön a svéd királlyal. Noha tudjuk azt, hogy Bethlen Gábor személyes vallásossága sokkal nyitottabb volt, mint I. Rákóczi Györgyé, akinek reformátussága egész életvitelét alapjaiban határozta meg, a kettejük attitűdje közötti különbség aligha csak ennek folyománya. Mire a svéd kapcsolat létrejött, Bethlen már túl volt egy több mint fél évtizednyi háborúskodáson, olyan szövetségekben, amelyek alapját nagy mértékben a közös protestáns elkötelezettség adta – és amelyek gyakorlati megvalósulása újra és újra csalódást hozott. Noha a fejedelem sorozatos csalódásainak részleteiről utódja is tudott – az assecuratio fontosságával kapcsolatban a gondolat meneteiben visszatérő elem a Bethlenre való hivatkozás –, Rákóczinak személyes élménye még nem volt arról, milyen nehéz egy ilyen összefogás tető alá hozása és működtetése.163 A svéd oldalnak hasonló konkrét tapasztalatai nem voltak, ám a II. Gusztáv Adolf és Axel Oxenstierna közötti levelezésben megfigyelhető némi lekezelő irónia Európa keleti feléből jövő tárgyalópartnereikkel szemben. Roussellel tárgyalva a kancellár jelezte királyának: a francia kalandor minden különös vonása ellenére, sőt talán pont azok miatt, megfelelő lesz a hiú és indokolatlanul hivalkodó lengyelekkel folytatandó tárgyalásokhoz. Az is árulkodó, hogy a személyesen megismert Paul Strassburggal kapcsolatban elmondta: any nyira meggyőzőek a német fiatalember képességei, hogy nemcsak Keleten lehetne felhasználni II. Gusztáv Adolf szolgálatában.164 Ennél is fontosabbnak kell azonban tartanunk a pillanatnyi politikai érdekek szerepét a kapcsolatkeresés intenzitásának alakulásában. Ne felejtsük el, hogy 1624-ben Bethlen Gábor küldte az első követet II. Gusztáv Adolfhoz (még ha Matthias Quadt nem is érkezett meg), mert úgy vélte, szüksége lehet a svéd király támogatására a brandenburgi frigy létrejöttében – ami nem mellesleg akkor még csak az egyik lehetséges házassági terve volt. Miután évekig elzárkózott a svéd király lengyelországi invitálásától, 1628–1629-ben, amikor saját érdekei úgy kívánták, saját maga vetette fel az együttműködés lehetőségét II. Gusztáv 163 Lásd például I. Rákóczi György levelét Tholdalagi Mihálynak és Serédy Istvánnak (119. jegyzet). ANR DJC Fond familial Bethlen din Criş nr. 14. fol. 57r. 164 Axel Oxenstierna levelei II. Gusztáv Adolfnak (Elbing, 1631. jan. 24.[/febr. 3.], 1631. márc. 9[/19].). AOB I/6. 81., illetve 165. Roussellel kapcsolatban azt is megírta királyának, hogy a francia kalandor tervei még akkor is különösnek tűnnek számára, ha számításba veszi, hogy kikkel kell tárgyalnia (Elbing, 1630. dec. 23.[/1631. jan. 2.]). AOB I/5. 748. Mindennek különösen akkor van nagy jelentősége, ha tudjuk, hogy Oxenstierna meg volt győződve róla, hogy úgy ismeri a lengyeleket, „mint a Miatyánkot”, hiszen rengeteg tárgyaláson vett részt velük, lásd Roberts, M.: Oxenstierna i. m. 15. Strassburg – aki 1642-ben Ludwig Camerarius lányát vette feleségül – a későbbiekben valóban Németföldön segítette a svéd diplomácia működését. Lásd Mörner, M.: Paul Straßburg i. m. 341–362.
