Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei
KÁRMÁN GÁBOR 763 támogatni fogja a fejedelem külpolitikai ambícióinak valóra váltását, hanem egy trónkövetelő feltűnése miatt Rákóczinak puszta uralmának megvédéséért is erőfeszítéseket kellett tennie: az országából személyes sérelmek miatt elmenekült ifjabb Székely Mózes ugyanis az oszmánok segítségét kérte. 155 I. Rákóczi György eltökéltségét jelzi mindazonáltal, hogy ugyanazon a napon, amikor megbízottai aláírták az eperjesi szerződést, követet küldött a szász és brandenburgi választófejedelmekhez. Tájékoztatta őket, hogy kénytelen volt békét kötni a császárral, de jelezte, hogy ez nem feltétlenül végleges. Miután részletesen kifejtette, miért volt elégedetlen a Thurn által megküldött assecuratió val, felajánlotta, hogy amennyiben két hónapon belül eljuttatnak a kezéhez egy olyan okmányt, amelyben mindkét elektor kezességet vállal szövetkezési feltételeinek betartására, felrúgja a frissen megszületett rendezést. Emellett újra közölte már régóta jól ismert feltételeit: a negyedévente fizetendő 100 000 talléron és az irányítása alá kerülő 5000 gyalogos és 2000 lovas katonán kívül azt is kívánta még – akárcsak korábban –, hogy az elfoglalt magyar területek az ő uralma alá kerüljenek, családja is a szövetségesek védelmét élvezze, végül hogy addig ne kössenek békét, amíg legalább a Bethlen által is birtokolt hét vármegye nem kerül az uralma alá.156 Noha a szász sereg vezetői még a nyáron, sőt, a követ Drezdába érkezé sével egy időben is folyamatosan számoltak Rákóczi hadbelépésével, a svédek által vezetett szövetség döntéshozatali rendszerének szövevényes volta gyakorlatilag kizárta, hogy gyors döntés születhessen a szövetség megkötéséről. I. János György válaszában – amelynek összeállítása önmagában két hetet igényelt – örömét fejezte ki a fejedelem ajánlkozása felett, de csak annyit ígérhetett, hogy tájékoztatni 155 Horn Ildikó: Ifjabb Székely Mózes (1603–1658?). In: Auxilium historiae. Tanulmányok a hetven esztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. Körmendy Tamás – Thoroczkay Gábor. Bp. 2009. 143– 148. Székely Mózes ügyére hivatkozik az erdélyi követ októberben a szász választófejedelemnek beadott memoranduma is (1633. okt. 4.). Lásd Szabó Gy.: Erdély i. m. 187. Cornelis Haga – nyilván az erdélyi követektől kapott információ alapján – már korábban jelezte, hogy negatív hatással lehet Rákóczi remélt beavatkozásának esélyeire az erdélyi nemesúr körüli botrány. Leveleit a Staaten Generalnak (Konstantinápoly, 1633. aug. 20.) lásd Brieven van Cornelis Haga i. m. 445–446., illetve Ludwig Camerariusnak (Uo., 1633. szept. 3.). BSB Clm 10369. nr. 316. 156 Az erdélyi követ memorandumát (155. jegyz.), illetve az általa beadott szerződésajánlatot ([1633. okt.]) lásd Szabó Gy.: Erdély i. m. 186–188., illetve 188–189. A forrás kiadója az erdélyi diplomatát Szentpáli Istvánban azonosítja, ennek alapja azonban téves, az általa hivatkozott levél az 1633 nyarán Szászországba érkező követre vonatkozik. A szeptemberben útnak indult követ neve nem szerepel a megbízólevélben, erről tanúskodnak I. Rákóczi György levelei I. János Györgynek, illetve Hans Georg von Arnimnak (Gyulafehérvár, 1633. szept. 5.), lásd Szabó Gy.: Erdély i. m. 185–186., illetve GStA PK VI. HA FA Arnim-Boitzenburg B 55. Valószínű, hogy az a Bálintffy Balázs vitte a fejedelem üzenetét, aki október közepén a munkácsi várkapitányt biztatta, hogy az általa küldött nyomtatványokat továbbítsa Rákóczinak. Lásd Balling János levele I. Rákóczi Györgynek (Munkács, 1633. okt. 19.). MNL OL E 190 5. d. nr. 1070.; Említi egy korábbi levelében is (Munkács, 1633. okt. 2.). Uo. nr. 1066.
