Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei
II. GUSZTÁV ADOLF ÉS ERDÉLY FEJEDELMEI 740 forog a hír, miszerint Brandenburgi Katalin a császár pártfogása alá helyezte magát. A későbbiekben aztán Oxenstierna újabb és újabb verziókat közölhetett II. Gusztáv Adolffal. Néha csak azt, hogy Katalin a császár jóindulatát élvezi és állandó levelezésben áll vele, máskor azt is, hogy már katolikus hitre tért.81 Az erdélyi hatalomváltásról szóló hírek között igen meglepőek is akadtak: Camerarius 1630 januárjában arról írt, hogy sokak szerint Bethlen Rákóczi Györgyöt jelölte ki utódjául, mivel öccsénél és annak fiainál alkalmasabbnak találta. Noha a híradás hitelességét erősen csökkenti, hogy a hágai rezidens információi szerint a magyar főúr már úton is volt Konstantinápoly felé az uralmi jelvények átvételére (ami nyilvánvaló tévedés), figyelemre méltó, milyen korán értesült a svéd államvezetés arról a személyről, aki végül győztesként emelkedett ki az 1630-as év erdélyi hatalmi válságából. És sok más Erdéllyel kapcsolatos hírrel ellentétben a Rákóczival kapcsolatos információk el is érték Axel Oxenstierna ingerküszöbét: a kancellár már 1630 februárjában a magyar főúr által saját oldalára állított hajdúk mozgolódásáról írt II. Gusztáv Adolfnak és mivel nem kommentálja, ki lenne ez a bizonyos „Ragozzi”, feltehető, hogy nem az első alkalommal fordult elő a neve a levelezésben. 82 Az 1630 során gyakorlatilag állandósuló erdélyi hatalmi válság során Brandenburgi Katalinnak természetesen eszébe jutott, hogy sógorától kérjen segítséget: augusztusban mind választófejedelmi bátyjának, mind II. Gusztáv Adolfnak írt, hogy a közelgő országgyűlésre küldjenek követet, aki támogatást nyújthatna neki. Sőt, a svéd királytól egy diplomata Portára küldését is szívesen látta volna.83 II. Gusztáv Adolf Pomerániából reagált, ígérte, hogy majd küld valakit, de emellett arra biztatta Katalint, hogy törekedjen mindenkivel jó viszony kialakítására, valamint hangot adott neheztelésének amiatt, ami szerinte Bethlen Istvánt és a rendeket is a fejedelemasszony ellen fordította, értve ezalatt a katolicizmus és a császár iránt érzett szimpátiát.84 Nem csodálkozhatunk, ha 81 Axel Oxenstierna levelei II. Gusztáv Adolfnak (Elbing, 1629. dec. 19[/29].; 1630. febr. 15[/25].; 1630. febr. 28.[/márc. 9.]). AOB I/4. 718.; Rikskansleren Axel Oxenstiernas skrifter och brefvexling. Förra afdelningen, V. bandet. Bref 1630. Red. Herman Brulin. Stockholm 1915. (a továbbiakban: AOB I/5) 105., illetve 145. 82 Ludwig Camerarius levele Axel Oxenstiernának ([Hága], 1630. jan. 5/15.). RA Oxenstiernasamlingen E 578; Axel Oxenstierna levele II. Gusztáv Adolfnak (Elbing, 1630. febr. 15[/25.]). AOB I/5. 104.; Camerarius információi talán Bécsből származhattak, Esterházy Miklós nádor legalább is a császárnak írt leveleiben többször is hangot adott azon meggyőződésének, hogy Rákóczi a fejedelemséget „hajhássza”. Lásd Szilágyi S.: I. Rákóczy György i. m. 148. 83 Brandenburgi Katalin leveleit György Vilmosnak és II. Gusztáv Adolfnak (Gyulafehérvár, 1630. aug. 8. és aug. 10.) lásd –a –a: Brandenburgi Katalin és a diplomáczia. Történelmi Tár [22.] (1899) 101., 103–104. A belpolitikai válság legrészletesebb leírását megtalálhatjuk Szilágyi S.: I. Rákóczy György i. m. 152–178. Lásd még Bánki Judit: Brandenburgi Katalin az erdélyi fejedelemségben. Tör ténelmi Szemle 36. (1994) 316–323. 84 II. Gusztáv Adolf levelét Brandenburgi Katalinnak (Ribnitz melletti tábor, 1630. okt. 7[/17].) lásd –a –a: Brandenburgi Katalin i. m. 116–118.
