Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei
KÁRMÁN GÁBOR 739 viszonylag kevés hatással volt a svéd–erdélyi viszony alakulására, már csak azért is, mert mire Roussel – aki sikeresen elérte, hogy vele konfliktusba keveredő követtársát a cár Szibériába száműzze – svéd felségterületre ért, Bethlen Gábor már régen halott volt.78 A követség egyetlen eredménye a svéd politika számára egy levél volt, amelyet Recsep pasa kajmakám, a nagyvezírt helyettesítő tisztségviselő küldött II. Gusztáv Adolfnak. Ebben biztosította, hogy a Fényes Porta barátai, sőt szövetségesei („confoederatis”) között tartják számon.79 Még ha ez sovány ered ménynek tűnhet is, mindenképpen több volt, mint amit a Bethlen Gábor életének utolsó négy évében újra és újra felbukkanó svéd diplomáciai jelenlét Erdélyben addig elért, és lehetőséget biztosított arra, hogy a későbbiekben a kapcsolat szélesebb spektrummal, az Oszmán Birodalom bevonásával éledjen újra. I. Rákóczi György és az újbóli kapcsolatfelvétel A svéd államvezetés 1629 során egymás után kapta a híreket arról, hogy Bethlen Gábor halálos beteg. Strassburg, Farensbach és (Camerarius közvetítésével) Haga ezzel kapcsolatos beszámolói után a svéd államvezetést már nem lepte meg a végleges hír: Axel Oxenstierna alig valamivel több mint egy hónappal a fejedelem elhunyta után már tudott róla, és 1630 januárjában Brandenburgi Katalin követe is megérkezett a gyászjelentéssel.80 Annál nagyobb meglepetést jelentettek azonban az Erdélyből emellett érkező információk. A kancellár ugyanis már 1629 végén arról számolhatott be a királynak, hogy Lengyelországban és Sziléziában közszájon 78 Roussel 1630 augusztusában Stralsundból értesítette a svéd királyt arról, hogy megérkezett Moszkvából, de találkozniuk csak november elején sikerült. David Norrman: Gustav Adolfs politik mot Ryss land och Polen under tyska kriget (1630–1632). Uppsala 1943. 34. A követség történetéről (a teljesség igénye nélkül) lásd Wittman Tibor: Bethlen Gábor és az 1628/29 évi erdélyi–orosz szövetségterv kelet kezése. In: Magyar–orosz történelmi kapcsolatok. Szerk. Kovács Endre. Bp. 1956. 35–51.; Hering, G.: Ökumenisches Patriarchat i. m. 214–224.; Németh Csaba: Melyik út vezet Magyarország trónjához? (Bethlen Gábor 1628–29-es keleti terve és annak diplomáciai háttere). Aetas 7. (1983) 3. sz. 5–22.; Boris L. Fonkitch – Vasilij V. Kalugin: Cirillo Loukaris e la Russia: Sull’origine del testo Greco dei docu menti di Gábor Bethlen inviati a Constantinopoli. In: Trame controluce i. m. 67–95.; Vera Tschentsova: Moscou face à la tentation protestante du patriarche œcuménique Cyrille Loukaris. In: L’union à l’épreuve du formulaire: Professions de foi entre églises d’Orient et d’Occident (XIIIe –XVIII e siècle). Ed. Marie-Héléne Blanchet – Frédéric Gabriel. Leuven 2016. 314–322.; Hámori Nagy Zsuzsanna: Források Bethlen Gábor két francia diplomatájáról és uralkodása utolsó éveiről (1626–1633). In: Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények 2016. Főszerk. Ujváry Gábor. Bp. 2016. 83–111. 79 Recsep pasa kajmakám levele II. Gusztáv Adolfnak (Konstantinápoly, 1629. júl. közepe). RA Diplomatica Turcica vol. 99. A kajmakám jóindulatáról lásd még Cornelis Haga levelét Paul Strassburgnak (Konstantinápoly, 1629. júl. 26.). UUB 388c fol. 12r. 80 Axel Oxenstierna levele II. Gusztáv Adolfnak (Elbing, 1629. dec. 19[/29].). AOB I/4. 718. Brandenburgi Katalin Stechow nevű kurírjának érkezéséről lásd ugyanő II. Gusztáv Adolfnak (Elbing, 1629. dec. 30.[/1630. jan. 9.]). AOB I/4. 724–725. II. Gusztáv Adolfot a követ Svédországban találta, lásd részvétnyilvánító levelét Brandenburgi Katalinnak (Västerås, 1630. jan. 28.[/febr. 7.]). RA RR vol. 170. fol. 15v–16v.
