Századok – 2018
2018 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei
KÁRMÁN GÁBOR 737 reagálva – külön követséggel kellett magyarázkodnia Bécsben Farensbach érkezése miatt, kijelentve, hogy II. Gusztáv Adolf követe nem az ő kérésére kereste fel, és hogy tárgyalásaik nem veszélyeztetik a császárral fennálló békét. 71 A kurlandi nemes személye azonban nemcsak a diplomácia titkossága szempontjából bizonyult rossz választásnak. Jelentéséből nyilvánvaló, hogy Farensbach Bethlen Gábor bizalmát sem élvezte. Noha II. Gusztáv Adolf instrukcióját nem ismerjük, Axel Oxenstierna Strassburgnak küldött levelében említi, hogy Farensbach feladata egy néhányezer fős magyar segédcsapat beszerzése, illetve a tatárok lengyelellenes mozgósításának megszervezése lett volna.72 Meglehetősen barátságtalanul hangzó válaszában a fejedelem évekkel azelőtt, Dreiling követsége révén a svéd királyhoz eljuttatott döntésére utalt vissza, megemlítve azt is, hogy II. Gusztáv Adolf részéről az ügy azóta is ólomlábakon haladt előre (ami figyelembe véve a tényt, hogy ő nem válaszolt a király sorozatos megkereséseire, igencsak méltánytalan vád volt). Bethlen teljes mértékben elzárkózott az együttműködéstől, még toborzásra sem adott lehetőséget, a Portára mutogatott mint pozitív döntése végső akadályára. Arra sem mutatott hajlandóságot, hogy a Farensbach által hozott, lengyel főuraknak írt levelek címzettjeikhez való továbbításában segédkezzen, bár az oszmánokat és tatárokat érintő hírekkel bőven ellátta a kurlandi nemest. Farensbach felajánlotta Oxenstiernának, hogy maga megy Konstantinápolyba, és kérte, küldjön neki széles jogkört biztosító megbízólevelet a tárgyalások folytatására és a szerződéskötésre, sőt, aláírt üres papírokat (carta biancá kat) is. 73 A kurlandi nemes végül aztán nem ment a Fényes Portára, valamikor augusztusban Velencén keresztül indult vissza Svédországba, ahová november elején érkezett meg. Ahogyan Axel Oxenstiernának öccse, a szintén 71 Bethlen Gábor leveleit Esterházy Miklósnak és II. Ferdinándnak (Száldobos, 1629. máj. 30., illetve máj. 31.) lásd Horváth Mihály: Kismartoni regesták 1617–1645. Magyar Történelmi Tár [10.] (1861) 36.; Erdélyi országgyűlési emlékek történeti bevezetésekkel VIII. 1621–1629. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1882. 506–507.; Ferenczffy Lőrinc feljegyzése Ornay Gáspár fogadásáról (Bécs, 1629. jún. 25.). Uo. 507–508.; II. Ferdinánd levele Bethlen Gábornak (Laxenburg, 1629. júl. 4.). MNL OL Magyar Kancelláriai Levéltár A 35 Conceptus expeditionum 1629 nr. 224.; Farensbach Erdélybe érkezésének híre még Wallensteinhez is eljutott, levelét Rombaldo Collatónak (Küstrau, 1629. jún. 3.) lásd Die Regesten oder die chronologischen Verzeichnisse der Urkunden in den Archiven zu Iglau, Trebitsch, Triesch, Gross-Bitesch, Gross-Meseritsch und Pirnitz, sammt den noch ungedruckten Briefen Kaiser Ferdinand des Zweiten, Albrechts v. Waldstein und Romboalds Grafen Collalto. Hrsg. Leopold Ritter von Chlumecký. Brünn 1856. 138. 72 Axel Oxenstierna levelét Paul Strassburgnak (64. jegyz.) lásd Szilágyi S.: Oklevelek i. m. 254. Figyelemre méltó, hogy a svéd állami levéltárban a kimenő levelek regisztratúrájában nemcsak az instrukció, de a Farensbachnak adott megbízólevél sem található meg 1628 novemberéből – ezzel szemben a má soló II. Gusztáv Adolf 1629 áprilisában Bethlennek írott levelét minősítette a kurlandi nemes credentialisának, amely valóban csak nyugtázza a Strassburg megérkezéséről szóló híreket, és felhívja a figyel met az új követ érkezésére. RA RR vol. 165. fol. 67r–v. 73 Volmar Farensbach levelét Axel Oxenstiernának (70. jegyz.) lásd Szilágyi S.: Oklevelek i. m. 258– 261.
