Századok – 2018
2018 / 3. szám - ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - B. Szabó János – Bollók Ádám: A „szavart–türk dosszié”. A 9. századi kelet-európai steppei vándorlások 16–17. századi párhuzamok tükrében
B. SZABÓ JÁNOS – BOLLÓK ÁDÁM 515 addigra már igen jelentős nogáj tömegeket vetett a Dnyeperen túlra.141 Így nem meglepő, hogy a Fekete-tenger nyugati partvidékén fekvő Budzsákban a 17. század elején egy kellőképpen ambiciózus és erőszakos nogáj mirzának, Kantemirnek a Krími Kánság, a Lengyel Királyság és az Oszmán Birodalom közötti hármas határon, oszmán védőernyő alatt már az 1620-as években sikerült kis híján létrehoznia egy de facto önálló nogáj fejedelemséget is. 142 3. térképvázlat Népmozgások a nyugat-ázsiai és kelet-európai térségben a 16–17. században A térképvázlat Nagy Béla munkája. A felhasznált forrást lásd a jegyzetben. 143 Bár a kora középkori európai népvándorlások kapcsán élénk vita folyik arról, hogy a forrásokból ismert „vándorlások” mely esetekben tekinthetők tényleges „népvándorlásoknak”, illetve mikor gondolhatunk inkább egy-egy adott „politikum” nevét 141 Feridun M. Emecen: Az Oszmán Birodalom sztyeppei határai és a moldvai kijáró. Aetas 18. (2003) 21–29.; Katkó Gáspár: A budzsaki tatárok a lengyel–oszmán határvidéken. Keletkutatás (2015) tavasz 63–80.; Halil Inalcık: The Khan and the Tribal Aristocracy. The Crimean Khanate under Sahib Giray I. Harvard Ukrainian Studies 3–4. (1980) 445–466. 142 Katkó Gáspár: Az Oszmán Birodalom és a Rzeczpospolita határán. Kantemir mirza felemelkedése és katonai pályafutásának első szakasza (1621–1629). Doktori (PhD) értekezés. Kézirat. Bp. 2016. 143 Atlas Tartarica. Kazan 2005. 362–363.
