Századok – 2018

2018 / 3. szám - ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - B. Szabó János – Bollók Ádám: A „szavart–türk dosszié”. A 9. századi kelet-európai steppei vándorlások 16–17. századi párhuzamok tükrében

A „SZAVART–TÜRK DOSSZIÉ”

504

1.) A 600-as évek derekán a Nyugati Türk Birodalom központjának bukása után a kazárok – a kutatás elterjedt feltevése szerint az Asina-dinasztia egyik tagjának égisze alatt – a Türk Kaganátus legnyugatibb peremvidékét szervezték újjá.

94

2.) Ebben a térségben – jelenlegi tudásunk szerint – Kuvrat fiainak legyőzése után95

mintegy 150 évig semmilyen steppei ellenfél nem jelentett komoly kihívást vagy fenyegetést a Türk Kaganátus tekintélyét megöröklő kazár kagánoknak. A források hallgatása alapján úgy tűnik, hogy a 9. századig nem érte el birodalmukat egyetlen újabb keleti népvándorlási hullám sem a steppeövezetben; ezért sokáig keleti határaik komolyabb védelméről sem kellett gondoskodniuk.

96

3.) A kazárok számára a 8. század nagy részében a Kaukázus vidékén húzódó, a muszlim hatalmakkal szembeni „front” számított a fő hadszíntérnek: egyedül itt kellett szembenézniük a sajátjukat elérő, illetve azt meghaladó szervezettséggel és katonai potenciállal.97

Valószínűleg ez a kihívás lehetett a leginkább stimulá

ló a kazárok számára: ez indíthatta el – feltehetőleg nem függetlenül a muszlim mintáktól – hatalmi szervezetük átformálódását,98

valamint a jól felfegyverzett, állandó zsoldoshadsereg megszervezését.

99

4.) Bizánc ugyan uralta a Fekete-tengeri hajóforgalmat és komoly befolyással bírt a partvidéki területeken (elsősorban a Krímben és a Kaukázusban), ahhoz azonban messze volt, és a 7–9. században katonailag sem volt elég erős, hogy a Fekete-tenger északi partvidékének térségében igazán ütőképes 94 A kazárok megjelenésének pontos idejéről élénk vita folyt. A különböző álláspontokra lásd pl. Czeglédy Károly: Herakleios török szövetségesei. Magyar Nyelv 49. (1953) 319–323.; Dobrovits Mihály: Herakleios nomád szövetségeseiről. In: Fegyveres nomádok, nomád fegyverek. Szerk. Ba

logh László – Keller László. (Magyar Őstörténeti Könyvtár 21.) Bp. 2004. 38–44.; Constantin Zuckerman: The Khazars and Byzantium. In: The World of the Khazars i.

m. 426–431.; Etienne de la Vaissière: Ziebel Qaghan identified. Travaux et Mémoires 17. (2013) 761–768. A

kazár uralkodó dinasztia Asina-leszármazását másokkal együtt vitatja Zuckerman, C.:

On the Origin i.

m. 517–518.

95 Vö. Sergej A. Romašov:

Bolgarskie

plemena Severnogo Pričernomor’â v VI–VII vv. Archivum Eura

siae Medii Aevi 8. (1992–1994) 246–247.; Róna-Tas A.:

Hol volt Kuvrat i.

m.

96 A Nyugati Türk Birodalom központi területének viszonyaihoz a 7–8. században lásd Dobrovits Mihály: A

nyugati türkök tíz törzsének kialakulása. Antik Tanulmányok 48. (2004) 101–109.; Uő: A

türk hatalom Kína és az arabok közt. Publicationes Universitatis Miskolciensis – Sectio Philosophica 12. (2007) 63–72. 97 A kazár–muszlim háborúk történetéhez ma is jól használható Douglas Morton Dunlop: The History of the Jewish Khazars. Princeton 1954. 46–87.

98 Vö. Peter B. Golden:

A

kazár szakrális királyság. Csodaszarvas 3. (2009) 37–60.

99 Vö. Dieter Ludwig:

Struktur und Gesellschaft des Chasaren-Reiches im Licht der schriftlichen Quellen. Münster 1982. 289–292.