Századok – 2018
2018 / 3. szám - ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - B. Szabó János – Bollók Ádám: A „szavart–türk dosszié”. A 9. századi kelet-európai steppei vándorlások 16–17. századi párhuzamok tükrében
B. SZABÓ JÁNOS – BOLLÓK ÁDÁM 503 egyik helyről a másikra „átköltöztetni” azokat.92 Tisztán kell ugyanakkor azt is látnunk, hogy a késő ókori és a kora középkori eseményekre és állapotokra vonatkozó forrásanyag legtöbbször nagyon töredékes képet nyújt az egyes, a forrásokban is feljegyzett történések ok-okozati kapcsolatairól, így a hiányokat sokszor csak feltevésekkel tudja a kutatás „kitölteni”. A Kelet-Európát uraló nagyhatalmak lehetőségeiről, illetve a klasszikus eurázsiai népvándorlások jelenségének az értelmezési kereteiről a korábbi időszakokhoz képest sokkal részletesebb képet rajzol azonban ki – s ezáltal a kazár–szavart–besenyő–úz viszonyrendszer értelmezéséhez is hasznos párhuzamot kínálhat – a 16–17. században a térségben lezajló folyamatsor, az utolsó jelentős eurázsiai népvándorlás felvázolása. A párhuzamok érthetőbbé tétele érdekében bevezetésképpen célszerű nagyon vázlatosan utalni néhány olyan szempontra és adottságra, amelyek a Kazár Kaganátus mintegy három évszázados történetét alapvetően meghatározták. 1. térképvázlat A Kazár Kaganátus és környezete a 9. században A térképvázlat Nagy Béla munkája. A felhasznált forrást lásd a jegyzetben. 93 92 Vö. pl. James Howard-Johnston: Byzantine sources for Khazar history. In: The World of the Khazars. Eds. Peter B. Golden et al. (Handbook of Oriental Studies, Section 8. Uralic and Central Asian Studies 17.) Leiden–Boston 2007. 187–192. 93 Sergej A. Romašov: Istoričeskaâ geografiâ Hazarskogo Kaganata (V–XIII vv.), Časty 3. Archivum Eurasiae Medii Aevi 12. (2002–2003) 208–213.
