Századok – 2018
2018 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Kovács Ábrahám: Nemzetközi kálvinizmus Európa perifériáin. Magyar és skót protestáns kapcsolatok a 19. században (Lévai Csaba)
459 TÖRTÉNETI IRODALOM munkásságát mutatta be – magyarországi hatásaira is tekintettel –, aki edinburgh-i diákként, majd a korabeli skót szellemi élet egyik meghatározó tagjaként kísérletet tett arra, hogy az evangélium üzenetét összeegyeztesse a darwini tanokkal. Amint Kovács Ábrahám rámutatott: „a skót egyetemi tanár [...] egyedülálló volt a maga nemében, hiszen a klasszikus teológiai doktrínák egyikét, a kiengesztelődés tanát az általa megalkotott természettudományos hermeneutika elve szerint magyarázta” (122.). A skót szerző műve jelentős kritikai visszhangot váltott ki Magyarországon, amit több alapos könyvismertetés megjelenése is mutatott. A harmadik nagyobb fejezet első két tanulmányában azt vette górcső alá a szerző, hogy a skót hatások milyen szerepet játszottak Baráth Ferenc (1844–1904) fordítói, irodalomtörténeti és közírói munkásságának alakításában. Baráth szintén a Skóciai Szabadegyház stipen diumával tanult két évig Edinburgh-ban, és a korabeli skót szellemi élet olyan kiválóságait mutatta be vagy fordította le magyar nyelvre, mint Walter Scott (1771–1832) és Thomas Carlyle (1795–1881). Az előbbiről tanulmányt közölt a Budapesti Szemlé ben (1873), az utób binak pedig lefordította az egyik legnevezetesebb, a francia forradalom történetéről szóló munkáját (A franczia forradalom . Bp. 1875–78.). Baráth e mellett olyan társadalmi problé mákkal is foglakozott, mint a prostitúció kérdése, s erről megfogalmazott nézeteire szintén jelentős hatással voltak a kérdés angol és skót feldolgozásai, hiszen Baráth – és a korábban említett peregrinus magyar diákok – „magukba szippantották Skócia friss, éltető levegőjét és azt nagyon sokféle formában haza is hozták. A hazai protestantizmushoz oly közel álló eszmeiség: szabadság, függetlenség és egyenlőség eszméjét csak meg, illetve felerősítette a hasonló hagyományokkal rendelkező angol és skót polgári társadalmi minta, ahol a kálvinista demokratikus elvek évszázadokon át meghatározók voltak” (161.). A harmadik fejezet – s egyben a kötet – utolsó írásában azokat az angol és skót hatásokat elemezte Kovács Ábrahám, amelyek Felméri Lajos (1840–1894) a neves pedagógiai író, kolozsvári egyetemi tanár munkásságában voltak kimutathatók. Felméri szintén tanult Edinburgh-ben, s a szerző megállapítása szerint rá „A skót puritán gyökerű evangelikalizmus [...] nem hatott, viszont roppant nyitottsággal fordult az angol és a skót liberalizmus társadalmi, közoktatási és nevelési elvei felé” (182.). A kolozsvári professzor A neveléstudomány kézikönyve (Kolozsvár 1890.) című magnum opusában a liberális felfogás és vallási erkölcsi nevelés ötvözésére törekedett. Amint Kovács Ábrahám kiemelte: „Felméri számára az egyén, a család és a nemzeti liberalizmus együttesen a hazát szolgálta. Az egyén és a társadalom műveltségének kialakítását pedig a modern liberális neveléstudományi eredmények mellett a hagyományos bibliai erkölcsi nevelés megtartásától várta” (188–189.). Amint arra a tartalmi ismétlések, illetve a tartalomjegyzék és a kötet tényleges szerkezetének meg nem egyezésével kapcsolatban már utaltam, a kötetre ráfért volna még egy alapos átnézés, mert sajnos nagyon sok hiba és elütés is maradt a szövegben. Az első 26 oldalas tanulmányban hét ilyet számláltam össze. A kötet státuszával kapcsolatos ellentmondásosságra utal, hogy a külső borítón Kovács Ábrahám szerkesztőként, a belső címoldalon viszont már szerzőként szerepel. Jó lett volna, ha a kötetbe egy, a tanulmányok eredeti megjelenési helyét mutató táblázat is bekerül. A tartalommal, illetve Kovács Ábrahám szakértelmével és tudományos erudíciójával azonban nincs baj. Hatalmas elsődleges és másodlagos forrásanyagon alapuló olyan kutatásokat végzett, amelyek az újdonság erejével hatnak, s nagyon fontos hozzájárulást jelentenek a 19. századi magyarországi protestáns egyháztörténethez és eszmetörténethez. A szerző olyan témát választott kutatása tárgyául, amelyet eddig ilyen részletesen még nem dolgoztak fel. Tartalmilag kiváló munka született, s Kovács Ábrahám a maga részéről és a maga területén megtette az első lépéseket Hont István álmának megvalósítása felé. Kívánatos lenne, hogy mások is a nyomába lépnének és érnének. Lévai Csaba
