Századok – 2018
2018 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Kovács Ábrahám: Nemzetközi kálvinizmus Európa perifériáin. Magyar és skót protestáns kapcsolatok a 19. században (Lévai Csaba)
458 TÖRTÉNETI IRODALOM védettséget biztosított a felesége által támogatott protestáns iratterjesztők számára –, illetve az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása, hiszen a katonai kormányzat légkörében a protestáns iratterjesztés is gyanúsnak minősült. A második rövid részben főként arról esik szó, hogy Mária Dorottya főhercegnő milyen szerepet játszott a pesti skót misszió támogatásában. A főhercegnő tevékenységéről már az első részben is sok szó esett, ezért zavaró kissé, hogy ebben részben úgy kerül bemutatásra (39.), mintha még semmit sem tudnánk róla. A későbbiekben Dapsy László és Baráth Ferenc tevékenységét is két-két részben tárgyalja Kovács Ábrahám, s hasonló átfedések ezekben az esetekben is szép számmal előfordulnak. Itt üt vissza a kötet laza szerkezete, vagyis az, hogy eredetileg egymástól függetlenül publikált tanulmányok füzéréről van szó. A szerző láthatóan monografikus igénnyel szerkesztette egybe a könyvet, s ez teljesen legitim tudományos megoldásnak minősíthető, ám nagyobb figyelmet fordíthatott volna arra, hogy a többször előforduló elemeket összefésülje egymással a felesleges ismétlések elkerülése érdekében. A harmadik részben azt a szerepet tárgyalja Kovács Ábrahám, amelyet a pesti Skót Misszió játszott a vasárnapi iskolai mozgalom magyarországi meghonosításában és elterjesztésében. Minthogy a Skót Misszió egyik célja az akkor még elsősorban német nyelvű pesti zsidóság megtérítése volt, a vasárnapi iskolai mozgalom is németül indult a Pesti Németajkú Evangélikus Református Leányegyházzal karöltve. A szerző szerint a csúcspontot a 20. század első világháború előtti másfél évtizede jelentette, hiszen „ekkor válik a vasárnapi iskolai mozgalom az eredetileg német nyelvű kezdeményezésből teljesen magyarrá, s egyidejűleg jól betagolódik a református egyház országos munkájába” (62.). A fejezet utolsó tanulmányában arról esik szó, hogy Csiky Lajos (1852–1925), a „debreceni új ortodoxia második generációjának kiemelkedő alakja” (69.) teológiai gondolkodására milyen hatással voltak skóciai tapasztalatai. Kovács úgy találta, hogy Csiky „A Jézus Krisztusban az embereknek adott kijelentés, a bűn, megtérés és újjá születés és az ebből fakadó felelős egyháztagság gondolatát mind-mind átvette a skót református kegyességből, nagy hatást gyakorolva a felnövő fiatal lelkipásztori nemzedékre” (85.). Nagyon érdekes kérdést feszeget a második nagyobb fejezet, amelyben a 19. századi természettudományok fejlődése és a keresztyén vallási meggyőződés közötti kapcsolatról van szó. Ezt a kérdést a 19. század közepén különös élességgel állította a középpontba a darwinizmus megjelenése. Ebben a nagyobb fejezetben azt vizsgálta meg a szerző, hogy a korabeli angol–skót teológiában milyen reakciók születtek az evolúciós tan kiformálódására, illetve, hogy ezeket ki, hogyan és milyen álláspontot kialakítva közvetítette a magyarországi protestáns egyházak irányába. E fejezet első két tanulmányában annak a Dapsy Lászlónak (1843–1890) a tevékenységét járta körül, aki debreceni kollégiumi tanulmányai után az Edinburgh-i Egyetemet is látogatta. Dapsy elsősorban Darwin A fajok eredete a természeti kiválás útján I–II. (Bp. 1873–74.) című alapvető könyvének lefordításával játszott szerepet a nagy brit természettudós munkásságának hazai közvetítésében. Ez utóbbi vizsgálata alapján Kovács Ábrahám arra a következtetésre jutott, hogy ebben nagy szerepet játszott a korabeli skót teológia hatása, hiszen az edinburgh- i „New College-i ösztöndíjas volt az, aki a Darwin könyvét először fordította le magyar nyelvre. Dapsy kiemelkedő szerepe vitathatatlan a darwinizmus hazai körökben való megismertetésében s a vita létrejöttében. Dapsyhoz hasonlóképpen edinburgh-i ösztöndíjas diákok, Csizmadia Lajos és Szabó Aladár voltak azok, akik olyan könyvet választottak ki fordításra évtizedekkel később Darwin híres munkájának megjelentetése után, amely közvetítő evangéliumi álláspontot képviselt a teremtésről szóló tanítás és az evolúciós elmélet között” (100.). Az utóbb említett könyv Henry Drummond (1851–1897) Natural Law in the Spritual World című, 1883-ban megjelent munkája volt, amelyik Csizmadia Lajos fordításában lá tott napvilágot magyarul (Természeti törvény a szellemi világban. Bp. 1904.). Kovács Ábrahám a második nagyobb fejezet harmadik tanulmányában annak a Drummondnak az életét és
