Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Csorba György – Fodor Gábor: Mosony Lipót – történeti kutatás és magyar kultúrpolitika Konstantinápolyban, 1914–1916
MOSONY LIPÓT – TÖRTÉNETI KUTATÁS ÉS MAGYAR KULTÚRPOLITIKA KONSTANTINÁPOLYBAN 326 Tudományos beágyazódását a kormány azzal is igyekezett erősíteni, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter Mosonyt először 1915. május 20-ával, majd 1917 márciusában újfent a Műemlékek Országos Bizottsága levelező tagjává nevezte ki. 45 Germanus Gyula arról számolt be 1915-ös törökországi látogatását követően, hogy a Vörös Félhold támogatására alakult országos bizottság tagjaként tárgyalt Sükri pasa oktatási miniszterrel, s ennek során felmerült, hogy a konstantinápolyi egyetemen állítsanak fel két új tanszéket. A magyar nyelv és irodalom mellett a másik az összehasonlító ural-altaji nyelvészeti tanszék lett volna, amelyet magyar tudósokkal kívántak feltölteni. A magyar tanszék élére Germanus Mosonyt javasolta. A kezdeményezés azonban ekkor a háborús viszonyok miatt meghiúsult. 46 1915. augusztus 1-jén Mosony arról számolt be, hogy az Evkaf Minisztérium irattárában sikerült több kiadatlan, Magyarországra vonatkozó alapítólevelet, vakfijét találnia. Thallóczy kérésére magyarországi defterek után is kutatott, aminek során ismerősöket szerzett a defteri hákáni (szultáni telekkönyvi főhivatal) magasabb rangú hivatalnokai között is. Nyár végén ugyanakkor kérvényezte, hogy a ramadán idején másfél hónapra hazatérhessen és itthon személyesen számolhasson be az ügyek állásáról, mivel ebben az időszakban a kutatást úgyis fel kellett függesztenie. Úgy tervezte, hogy később szüleivel tér vissza Konstantinápolyba, mivel „ez a magányos, hotel élet mondhatatlanul bajos”.47 Thallóczy augusztus 12-i levelében engedélyezte a hazalátogatást, így részt tudott venni szeptember 26-án Győrben Karácson emlékművének leleplezésén. Ezt követően Thallóczytól engedélyt kapott arra is, hogy október végéig Magyarországon maradhasson, mivel ekkor – a korábbival ellentétben – úgy gondolta, hogy Magyarországon többet tehet a hazai kultúráért, mint állomáshelyén.48 Végül december közepéig maradt, de ez idő alatt sem tétlenkedett, amelyről a következő fejezetben részletesebben is beszámolunk. Konstantinápolyba visszatérve Mosony tovább próbálkozott a levéltárak feltárásával. Leginkább az alapítványokat kezelő minisztérium és szultáni telekkönyvi főhivatal (defteri hákáni) levéltáraiba igyekezett engedélyeket szerezni. Az engedélykérés ismét végigjárta a Közoktatási- és a Külügyminisztériumot, és utaltak benne arra, hogy a Karácson Imre helyére érkező „Leopold Zsan Mosony” tavaly már kapott engedélyt az alapítványi levéltárak kutatására, most pedig a fentebb említett helyeken túl a Pénzügyminisztérium levéltári anyagába is betekintést 45 Hivatalos Közlöny, 1915. június 1. XV.; Budapesti Közlöny, 1917. március 16. 2. 46 Magyar tanszék a konstantinápolyi tudományegyetemen. Budapesti Hirlap, 1915. augusztus 14. 11. 47 Mosony Lipót Thallóczy Lajosnak. Galata, 1915. aug. 1. OSZK Kt. Fond XI/702. 48 Mosony Lipót Klebelsberg Kunonak. Bp., 1915. dec. 15. OSZK Kt. Fol. Hung. 3313. 108–110.
