Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Csorba György – Fodor Gábor: Mosony Lipót – történeti kutatás és magyar kultúrpolitika Konstantinápolyban, 1914–1916
CSORBA GYÖRGY – FODOR GÁBOR 325 összegyűjtötte az eddig szétszórtan őrzött kéziratokat, értékes könyveket és műtárgyakat. Emellett a már kiadott okmánygyűjteményekben keresett magyar vonatkozású forrásokat, és próbálta azokat lefordítani. A siker érdekében autodidakta módon elkezdte a perzsa nyelv tanulmányozását is. 37 Török részről a történelmi társulat tagjai panasszal fordultak Mosonyhoz, hogy Karácson halála után megszakadt a török–magyar tudományos kapcsolat, 38 s szemben más külföldi társulatokkal, Magyarországról nem kaptak történelmi cserekiadványokat. Különösen Karácson könyvére voltak kíváncsiak,39 ami nagy érdeklődést keltett a körükben, sőt Széchenyi Ödön pasát meg is környékezték egy török kiadás végett. Bár magyarul senki sem tudott közülük, a társulat nem elégedett meg a magyar kormány által a szultánnak és a török kormánynak küldött egy-egy példánnyal, további köteteket kértek Mosonytól.40 Mint Csánki Dezső Thallóczyval folytatott levelezéséből kiderül, Mosony kérését komolyan vették otthon, de Török Történelmi Társulat néven nem volt regisztrált kapcsolata a Magyar Történelmi Társulatnak, ezért sem csere, sem pedig ajándékpéldányról nem tudtak. Bár egy Szelim Szabid nevű újságírónak küldtek a Századok leg utóbbi példányaiból, azok is rendszeresen visszajöttek „non reclame” jelzéssel. 41 Mosony már 1915 februárjában arról panaszkodott Thallóczynak, hogy akadozik fizetésének kiutalása, és kénytelen követségi kölcsönből megélni. Később ez többször is megismétlődött, ilyenkor kérte anyagi juttatásának rendezését. Kiküldetésének kezdetén ugyanis fizetését 6000 koronában állapították meg, a háborús árfolyamveszteség miatt azonban az osztrák pénz Törökországban már csak a felét érte eredeti értékének, ráadásul a drágulás is óriási méreteket öltött.42 1915 telén pedig – magyarországi tartózkodása idején – nem is kapott fizetést, ez idő alatt kölcsönből és saját pénzéből tartotta fenn magát.43 1916-ban Thallóczy ajánlásával kérvényezte Tisza István miniszterelnöknél fizetésének emelését, amelyet végül meg is kapott. 44 37 Mosony Lipót Thallóczy Lajosnak. Galata, 1915. máj. 3. OSZK Kt. Fond XI/702. 38 Mehmet Demiryürek: Tarih-i Osmanî Encümeni’nin Kuruluşu, Toplumsal Tarih, c. XV, S. 90, Haziran 2001, s. 41-49. 39 Valószínűleg Karácson Imre: A Rákóczi-emigráczió török okmányai, 1717–1803. Bp. 1911. 40 Mosony Lipót Thallóczy Lajosnak. Galata, 1915. máj. 7. OSZK Kt. Fond XI/702. 41 „Kedves Lajosom!” Csánky Dezső levelei Thallóczy Lajoshoz, 1879‒1916. Szerk. Reisz T. Csaba. Bp. 2017. 166. A levélből az is kiderül, hogy Mosony elküdte Budapestre a Századokba szánt cikkét, de miután akkor a május-júniusi szám már kiadás előtt állt, ezért legelőbb csak a szeptember-októberi számban volt lehetőség a megjelentetésére. Végül az írás Magyar történetkutatás Konstantinápolyban címmel a Századok 49. évfolya mának (1915) IX. füzetében jelent meg. Lásd Mellékletek I. ‒ Mosony Lipót eddig ismert írásainak jegyzéke. 42 Másfél évvel később Kós Károly is ugyanerre panaszkodott feleségéhez írt leveleiben. Lásd Édes Idám. Kós Károly levelei feleségéhez. Szerk. Benkő Samu. Kolozsvár 2011. 54–55. 43 Mosony Lipót Thallóczy Lajosnak. Galata, 1915. máj. 3. OSZK Kt. Fond XI/702.; Mosony Lipót törökországi jegyzetei. Esztergom, 1916. júl. 28. OSZK Kt. Fol. Hung. 3313. 44 Mosony Lipót beszámolója Konstantinápolyban végzett kutatásairól. H. n. 1916. dec. 30. OSZK Kt. Analekta 10.144. Lásd Mellékletek II. ‒ Források 2.
