Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Demeter Gábor: A modernizációtól a kolonizációs törekvésekig. Magyar utazók, politikusok és gazdasági szakírók a balkáni feladatokról (a 19. századtól az annexiós krízisig)
DEMETER GÁBOR 307 nem gimnáziumi érettségivel rendelkező tehetséges fiatalok felsőfokú kereskedelmi képzésének biztosítása volt (a konzuli akadémia eleve csak gimnáziumi érettségit tett személyt vett fel), másfelől az, hogy – mivel a konzuli akadémia egyben le is fedte-fölözte a nyugati posztokat146 – a „keleti nyitás” szellemében őket is pozíci ókba helyezze a konzulátusok kereskedelmi kirendeltségein, a magyar gazdasági érdekeket képviselendő. Ide köthető a párhuzamos intézmény, a Magyar Királyi Kereskedelmi Múzeum, mely elemezte a balkáni városok gazdasági szerepét, állapotát, lehetőségeit és levelezőket is küldött ki a Balkán-háborúk utáni magyar kereskedelmi behatolás elősegítésére, melyre a Szófia-Haszkovó-Gümüldzsina vasút és Porto Lagosz kikötő kiépítésének reménye jogosította fel. 147 A KKA feladatát a világháborúig felvállalta, diákjai feladata „a hivatottság: keleti térfoglalásunk megvalósítása, miénk a kötelesség: az ehhez szükségesnek mutatkozó ismeretek nyújtása”.148 Az intézet tanáraként Strausz kezdetben még elutasította a területi imperializmust, s csak a gazdasági behatolás mellett tette le voksát, de annak eszközéül – a magyar gazdaság teljesítőképességét ismerve – reálisan a kulturális offenzívát jelölte meg.149 „Súlyos küzdelmet folytatunk. Nyelvünket, ősi jogainkat [!] még saját határainkon belül sem tudjuk érvényesíteni. Távolabb esünk ma, mint voltunk a céltól, hogy hazánk legyen a Balkánországok politikai és szellemi vezetője [...] nem a politikai imperiálizmust kívánom, nem azt a hatalmi befolyást, melyet királyaink tűztek ki, hanem gazdasági imperiálizmust. [...] Nem területi hódítás legyen imperiálisztikus politikánk célja, hanem szellemi kultúránk révén a gazdasági terjeszkedés ”. 150 A földrajzi gondolat (a Duna-medence természetföldrajzi egység), valamint a germánság és szlávság közé ékelődött nép koncepciója, a keleti rokonság (turanizmus) eszméje151 annak minden előnyével és hátrányával a KKA világába is beszi várgott, interakció tehát bizonyíthatóan volt a politikai földrajz és a közgazdaságtudomány világa között: „Magyarország földrajzi helyzeténél fogva arra is hivatva van, hogy hatalmas német szövetségesünk kereskedelmét közvetítse a kelettel” 152 – írja az akadémia felügyelőbizottságának elnöke 1916-ban, s soraiban tulajdonképpen Kállay parafrázisát olvashatjuk „á la Berlin”, azaz (s erre Strausz Adolf 146 Részletesen lásd Szögi László – Zsidi Vilmos: Dokumentumok a Keleti Kereskedelmi Akadémia Történetéből (1892–1919). (A Budapesti Corvinus Egyetem Levéltárának kiadványai 12.) Bp. 2007. 147 Balkáni piacok a háború után. Gazdasági ismertető XVII–XX. füzet. Gümüldzsina, Drinápoly, Dedeagacs, Xanthi. (Az M. Kir. Kereskedelmi Múzeum kiadványa) Bp. 1914. 148 Kúnos Ignác: Néhány szó intézetünkről. In: Bulgária és Törökország i. m. VII. 149 1917-ben azonban már a Morava és a Vardar összekötését vizionálta egy csatornával a szaloniki kijutás érdekében. A világháborús sikerek felülírták a korábbi koncepciókat. 150 Strausz Adolf: Az új Balkán-félsziget és a Török Birodalom. Politikai, gazdasági tanulmány. Bp. 1913. XI–XII. 151 Kúnos Ignác: Néhány szó intézetünkről. In: Bulgária és Törökország i. m. V., VII. 152 Nagy Ferenc: Előszó. In: Bulgária és Magyarország i. m.
