Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Demeter Gábor: A modernizációtól a kolonizációs törekvésekig. Magyar utazók, politikusok és gazdasági szakírók a balkáni feladatokról (a 19. századtól az annexiós krízisig)
A MODERNIZÁCIÓTÓL A KOLONIZÁCIÓS TÖREKVÉSEKIG 306 József későbbi iparügyi miniszter is ekkoriban járt a Balkánon, s lett a keleti behatolás egyik exponense. 135 A feladat, a Balkán „kereskedelmi okkupálása” és kulturálása sokoldalú megközelítést igényelt már a kortársak szerint is.136 A terület feltérképezése-monito rozása mellett a pénzszűkében lévő ország a szellemi tőke fejlesztése és kulturális offenzíva révén kívánta ledolgozni a hátrányt,137 s erősíteni pozícióit. A boszni ai katolikus papok képzését a horvátországi Diakóvárból Esztergomba helyezték át már 1876-ban.138 Ide tartozik Thallóczy részéről a balkáni nacionalizmu sok felszítása,139 illetve mederbe terelése érdekében (albán történelemkönyv, 140 a bogumilok és a bosnyák mohamedánok között vont történeti párhuzam, 141 a dalmáciai iratanyag gyűjtése-kiadása) kifejtett munkássága.142 1889-es szerbiai látogatása során kikristályosodó koncepciója összhangban volt a Monarchia politikai törekvéseivel (de a magyar érdekekkel is).143 A magyar közgondolkodásnak megfelelően Thallóczy a történeti jogra való hivatkozást erőltette,144 Dalmácia aktuálpolitikai helyzete és történelmi szerepe között pedig párhuzamot vont. 145 1889 után a keleti gazdasági behatolás egyik újabb kulcsszervezete (de ekkor még nem ideológusa) a századforduló után kétségtelenül az 1892-ben alapított, a György Endre és Thallóczy által annyira hiányolt Keleti Kereskedelmi Tanfolyam, illetve utóda a Keleti Kereskedelmi Akadémia volt (1899–1920). Célja eredetileg a 135 S lett a turanisták, majd a Magyar–Bosnyák és Keleti Gazdasági Társaság számára megkerülhetetlen. Lásd Sassi Nagy L.: A Magyar-török i. m. 136 Weisz Bertold: Kereskedelmi hódítások. Nemzetgazdasági Szemle 10. (1886) 133–157., itt: 150. 137 Csaplár-Degovics K.: Az első magyar–albán i. m. 467. 138 Szathmáry Gy.: Bosnyákország i. m. 88. 139 Egyik első útján Thallóczy fellázított néhány albán törzset. Lásd Engelbert Deusch: Der Aufstand in der Malesia e Mbishkodres von 1883 und das Verhältnis der albanischen Katholiken zu Österreich– Ungarn. Südost-Forschungen 63–64. (2004–2005) 261–301. 140 Krisztián Csaplár-Degovics: Ludwig von Thallóczy und die Albanologie: Skizzen eines Experiments zur Nationsbildung. In: Lajos Thallóczy, der Historiker und Politiker. Hrsg. Dževad Juzbašić – Imre Ress. Sarajevo–Bp. 2010. 141–163.; Uő: Lajos von Thallóczy und die Historiographie Albaniens. Südost- Forschungen 68. (2009) 205–246. 141 Ludwig von Thalloczy: Beiträge zur Kenntnis de Bogumilenlehre. Wiss. Mitt. Bosnia-Herzegowina III. Wien 1895. 142 Részben a tartományra vonatkozó magyar igények legitimálása céljából. 143 A vasút elkészülte után 1889-ben, a rigómezei csata 500. évfordulója alkalmából a Monarchia új szövetségi szerződést kötött Szerbiával, s hogy boszniai igényeit csökkentse, dél felé ajánlott kompenzációt. A rigómezei csata nemzeti mítosszá alakítása, és Spiridon Gopčević szerbeknek kedvező balkáni etnikai térképe is e koncepcióba illeszkedik. Lásd Harald Heppner: Serbien im Jahre 1889 nach einem Bericht Ludwig von Thallóczy’s. Mitteilungen des Österreichisches Staatsarchiv 41. (1990) 156–193. A később erősödő, csak részben magyar ’albán-lobbi’ a behatolást a Nyugat-Balkánon propagálta mind a magyar, mind az osztrák érdekekkel összhangban. 144 Dubravko Lovrenović: Ungarische-bosnische Beziehungen und die Religionsgeschichte des Mittel alterlichen Bosnien im Werk von Lajos Thallóczy. In: Lajos Thallóczy i. m. 37. 145 „Dalmatien war damals für Ungarn, was es heute für Mitteleuropa ist.” Ljudevit Thallócy : Povijest (banovine, grada i varoši) Jajca 1450–1527. Zagreb 1916. 28.
