Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Demeter Gábor: A modernizációtól a kolonizációs törekvésekig. Magyar utazók, politikusok és gazdasági szakírók a balkáni feladatokról (a 19. századtól az annexiós krízisig)
A MODERNIZÁCIÓTÓL A KOLONIZÁCIÓS TÖREKVÉSEKIG 304 helyzetét (termékek és érdekeltség híján) nem a balkáni, hanem a nyugati export felé kívánta kihasználni. Igaz, ez azt jelentette, hogy továbbra is az élelmiszeriparra kívánt támaszkodni. A balkáni gazdasági behatolás eszköztára Vizsgáljuk meg ezután a gazdasági behatolás117 kezdeti eszköztárát. 118 Ilyenek voltak a balkáni felfedezőutak, melyek szoros összefüggésben álltak a mindenkori külpolitikai aktivitással.119 Így kell tekinteni Felix Kanitz 1868–69-es útjára, vagy a magyar érdeklődés 1880-as évekbeli megélénkülésére. Kanitz a rendelkezési alapból évi 6000 forintot120 kapott (Kállay Béni konzulként ugyanennyit keresett) térképezést is felölelő régészeti felfedezőútjaihoz,121 mi után 1868-ban együtt utazott Vidinbe Kállay Bénivel. Emellett (a korabeli média szerepét betöltő) műveiben a Monarchia Balkán-politikájának propagálására is lehetőség nyílt (az orosz ellenében).122 Az a tény, hogy informátor ként utazókat használnak, nem új. Ress Imre bizonyította,123 hogy a balkáni magyar diplomácia elképzelésének éppen az volt a lényege, hogy a munkájukat rosszul végző hivatásos diplomaták124 helyett egy új informátori hálózatot kell kiépíteni a kossuthista emigráns körök kiterjedt konspirációs hálózatának felhasználásával.125 A 1870-es években hozzákezdtek egy önálló magyar (titkos) diplomáciai kar alapjainak lerakásához. A magyar Kereskedelmi Minisztérium alá rendelve létrehoztak egy „kereskedelmi levelezőkből” álló hálózatot, amelynek sokoldalúan képzett tagjai nemcsak gazdasági ügyekkel foglalkoztak, hanem kémkedéssel és külföldi kapcsolati háló kiépítésével is.126 Így került a külügy érdeklődésének homlokterébe Albániáról írt gazdasági tanulmányai 117 A tőkekihelyezés helyett a kereskedelmi kedvezmények kikényszerítése dominált. 118 Ezt ugyanis újradefiniálják 1908 után (többek között Thallóczy már idézett 1913-as memoranduma). 119 Nagy Miklós Mihály: Balkán-kép vagy a Balkán képei? A Balkán-félsziget a magyar katonai utazási irodalomban. Közép-Európai Közlemények 5. (2012) 1. sz. 15–28. 120 Radenić A.: Dnevnik i. m. (1869. máj. 20.) 121 A vezérkari térképek Albániáról még 1913-ban sem voltak pontosak. Lásd Szegh Dezső: Az albánok. Katolikus Szemle 27. (1913) 725–738. 122 Demeter Gábor: Az utazó és az ügynök. In: Dimenziók. (megjelenés alatt). 123 Ress Imre: A kormányzati hírszolgálat átalakulása az Osztrák–Magyar Monarchiában a kiegyezés után 1867–1875. In: Szakszolgálat Magyarországon, avagy tanulmányok a hírszerzés és titkos adatgyűjtés világából, 1785–2011. Főszerk. Csóka Ferenc. Bp. 2012. 124 Kállay B.: Kállay Béni utazásai i. m. 258. 125 A Monarchia diplomáciája hallgatólagosan is elismerte a Balkánt magyar érdekszférának a Boszniát is igazgató közös pénzügyminiszteri posztra kinevezett magyar származású politikusok révén. Így gyakran hivatalosan is két külpolitikai központ létezett. 126 Csaplár-Degovics Krisztián: Az első magyar–albán szótár születése. Világtörténet 7. (2017) 467.
