Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Demeter Gábor: A modernizációtól a kolonizációs törekvésekig. Magyar utazók, politikusok és gazdasági szakírók a balkáni feladatokról (a 19. századtól az annexiós krízisig)
DEMETER GÁBOR 289 irányzat és a geográfia meghatározó egyéniségévé váló Erődi-Harrach Béla az 1860-as évek végén. „Ami Törökország nemzetgazdászatát illeti, az nagyon kezdetleges állapotban van. A kapitulációk felbontására, melyek Törökországot mindenben az európai hatalmakhoz lekötik és zsibbadásban tartják, már több ízben tettek kísérletet a török-államférfiak. [...] Az ily állapot idézte elő, hogy a máshonnan kiűzött csavargók, naplopók Törökországban mindig biztos menhelyre találnak. 24 Itt bátran üzletet nyithat kiki, anélkül, hogy engedélyre vol na szüksége; adót az idegen nem fizet. [...] Ha a föld népe termeszt is gabonát, utak hiánya miatt nem képes terményét piacra szállítani, s így a kereskedés fennakad. [...] A török amilyen hasznavehetetlen földműves, oly rossz kereskedő és üzletember. A török mindannak, mi sok utánjárásba, sok fejtörésbe kerül, nem barátja.” 25 „Gazdasági” megtelepedéssel már az 1849-es emigránsok is kísérleteztek, de Veress beszámolói alapján hasonló kép rajzolódik ki előttünk, mint amit Korizmics majd Kállay Béni vidini útja során (1868) kiemel. „Munkás kezek hiánya, s az egész Törökországon átokként fekvő dologkerülés miatt a legkiterjedtebb uradalmak is igen keveset jövedelmeznek. [...] Nincs Európában ország, melynek jobb földje, kedvezőbb éghajlata volna;26 de az emberek nem dolgoznak, s a természet minden kedvezményei dacára [...] önelégedetten kolduskodnak. [...] Abban tévedtünk mindnyájan, hogy a sok jó földet pusztán heverni látva, fő erőnket a földművelésre fordítottuk; pedig [...] minden pénzünkön birkát és marhát venni, mely itt télen-nyáron legel és csekély kiadás mellett állandóan szaporodik, s nem nagy, de biztos jövedelmet hajt.”27 Kifejezetten problémásnak látta az adóbérleti rendszert, mely miatt az adó nem 10%, hanem 20%. 28 De ugyanezeket nyilatkozza a Keleti Kereskedelmi Akadémia tanára, Szende Gyula is 1916-ban az eltelt 50 év ellenére: „a mezőgazdaság helyzete ma – lényegesen javult körülmények ellenére is – szánalmasnak mondható. Ennek oka a mezőgazdaság túlságos anyagi megterheltetésében [értsd: adókban], a munkáshiányban 24 Széchenyi a térséget ugyancsak Európa „szemétlerakóhelyének” minősítette, ezért nem is szorgalmazta a behatolást. Széchenyi István keleti utazása i. m. 106. (1818. nov. 29.) 25 Erődi Béla: Török mozaik. Bp. É. n. (Terebess Ázsia E-Tár, http://terebess.hu/keletkultinfo/erodi. html, letöltés 2018. jan. 25.) 26 Egyetért Fényes Elek (lásd A Török Birodalom i. m. 306.) és 1912-ben Szegh Dezső is. „A török birodalom a kifejezett agrarius államok sorába tartozik, s ha e mellett mezőgazdasági culturája meglehetősen kezdetleges fokon áll, érthető, hogy ipari viszonyairól még ennyi jó sem mondható.” Szegh Dezső: Európai-Törökország ipari viszonyai. Közgazdasági Szemle 36. (1912) 239–252. 27 Veress Sándor: A magyar emigráció a Keleten I–II. Bp. 1878. 28 Uo. Az adóbérlésről ugyanígy ír Korizmics László (lásd Törökország földbirtoki i. m. 201–202.) és Kállay Béni is. Lásd Kállay Béni: A szerb felkelés története II. Hátrahagyott kézirataiból kiadta Thallóczy Lajos. (Függelék: Kállay Béni utazásai Szerbiában és Boszniában) Bp. 1909. 255.
