Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Tóth Hajnalka: Mennyit ér egy magyar lovas hadnagy? Egy rabkiváltás története diplomáciatörténeti kontextusban a 17. század közepéről
247 Tóth Hajnalka MENNYIT ÉR EGY MAGYAR LOVAS HADNAGY? Egy rabkiváltás története diplomáciatörténeti kontextusban a 17. század közepéről * A 16–17. században a magyar–oszmán határon, tágabb értelemben a Habsburg Monarchia és az Oszmán Birodalom határvidékén az elhúzódó hadjáratok mellett a békeidőszakok állandósuló portyái, csetepatéi közepette mindennapos dolognak számított, hogy a szemben álló felek közül sokan rabságba kerültek és szabadulásukért kemény árat kellett fizetniük. A magyar történetírásban több korabeli, a török tömlöcöket megjárt túlélő rabságának története ismert. A legnagyobb érdeklődésre nyilván azok az esetek tartottak számot, amikor az elhurcolt keresztény rabokat egészen Konstantinápolyig vitte az ellenség.1 Az oszmán fővárosban tevékenykedő Habsburg-követek jelentéseikben kez dettől fogva beszámoltak a Konstantinápolyba érkező rabszállítmányokról.2 A ma gyarországi végvidéken keresztény fogságba esett egyik legismertebb oszmán fogolynak pedig máig a temesvári születésű Oszmán aga számít, aki megírta több mint egy évtizedes raboskodásának és kalandokkal teli szabadulásának történetét.3 De érde * A tanulmány az OTKA K 109070 számú projektjének támogatásával készült. Szeretném megköszönni Cziráki Zsuzsanna, Papp Sándor és Szabados János szakmai támogatását, valamint a levéltári kutatás során nyújtott önzetlen segítségét Oross Andrásnak, Németh Györgynek és ifj. Hermann Istvánnak. 1 Példaként lásd Magyarországi György barát értekezése a törökök szokásairól, viszonyairól és gonoszságáról. In: Kimondhatatlan nyomorúság. Két emlékirat a 15–16. századi oszmán fogságról. Szerk. Fügedi Erik. Bp. 1976. 5–148.; Gyurgyevics Bertalan: Kis könyvecske. In: Kimondhatatlan nyomorúság i. m. 151–202.; Rabok, követek, kalmárok az Oszmán Birodalomról. Szerk. Tardy Lajos. Bp. 1977.; Wathay Ferenc énekeskönyve. Szerk. Nagy Lajos. Bp. 1976.; Az 1663. évi érsekújvári ostromot követően török fogságba esett Auer János Ferdinánd naplóját lásd Auer János Ferdinánd pozsonyi nemes polgárnak héttoronyi fogságában írt naplója, 1664. Közzéteszi Lukinich Imre. Bp. 1923. 2 Vö. Takáts Sándor: A török és a magyar raboskodás. In: Uő: Rajzok a török világból I. Bp. 1915. 169., ahol arról ír, hogy 10–20–30 keresztény fogoly Konstantinápolyba érkezéséről jelentettek. De 1537-ben a veszprémi püspök 1000 elhurcolt rabról tett említést. Uo. 3 Oszmán aga önéletrajza először 1954-ben német fordításban jelent meg. Lásd Leben und Abenteuer des Dolmetschers Osman Aġ a: eine türkische Autobiographie aus der Zeit der grossen Kriege gegen Österreich. Hrsg. Richard Franz Kreutel – Otto Spies. (Bonner orientalische Studien, neue Serie 2.) Bonn 1954., ami több javított kiadást is megért. Az 1996-ban magyarul megjelent kiadás (Oszmán aga: A gyaurok rabságában. Pasák és generálisok között. Jegyz., előszó Bánkúti Imre. Bp. 1995.) is az 1962-es német kiadás magyar fordítása. Az aga oszmán–török nyelvű önéletrajzának kritikai kiadását szintén Kreutel készítette el 1980-ban. Lásd Die Autobiographie des Dolmetschers c Osmān a ġ a aus Temeschwar. Der Text des londoner Autographen in normalisierter Rechtschreibung herausgegeben von Richard Franz Kreutel. Cambridge 1980 . Oszmán munkáinak német, török, magyar, francia és román fordításairól részletesen lásd Tóth Hajnalka: Temesvári Oszmán Aga levélgyűjteménye. FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG
