Századok – 2018

2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Tóth Hajnalka: Mennyit ér egy magyar lovas hadnagy? Egy rabkiváltás története diplomáciatörténeti kontextusban a 17. század közepéről

MENNYIT ÉR EGY MAGYAR LOVAS HADNAGY?

248

mes megemlíteni az 1686-ban szintén a keresztények fogságába esett Csonkabéget, más néven Csolak Mehmedet, aki áttérve a katolikus hitre, Leopold Freiherr von Zungaberg néven jelentős karriert futott be a császári hadsereg tisztjeként.

4

Magyarországon a 19. és 20. század fordulóján Takáts Sándor foglalkozott elsőként részletesen a magyar–oszmán határvidéken a keresztények fogságába került oszmán katonák sorsával, és rámutatott arra, hogy a rabokkal a szemben álló felek hasonló módon bántak, és szabadulásuk is hasonló módon történt, illetve történhetett.5

A 16. század végére a határvidéken a magyar és az oszmán fél ál

tal is többé-kevésbé betartott íratlan szabályok mentén egy sajátos mechanizmusa alakult ki a rabtartásnak és rabváltásnak. Ennek a rendszernek a működését részleteiben és sajátosságaival együtt a legkörültekintőbben Pálffy Géza vázolta fel 1997-ben megjelent tanulmányában.6

A magyar és török rabok tartása, adá

sa-vétele, sarcoltatása, kiváltása, élete a végvidéken máig kedvelt témája a magyar történetírásnak. Ennek hátterében pedig a téma érdekessége mellett a rendkívül gazdag magyar levéltári anyag áll. A korabeli főnemesi családok levéltárainak vonatkozó iratai szinte kifogyhatatlan forrásbázist biztosítanak a kutatás számára. A rabtartás és rabváltás témakörében a magyarországi családi levéltárak közül ma a legjelentősebbnek a herceg Batthyány család levéltári anyaga tekinthető.

7

Habsburg–oszmán–kuruc határvidéki konfliktusok a 18. század elején. Certamen III. Előadások a Magyar Tudomány napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. szakosztályában. Szerk. Egyed Emese – Pakó László. Kolozsvár 2016. 284–285.

4 Takáts Sándor: Csonkabég, a török huszárezredes. In: Uő:

Régi magyar kapitányok és generálisok. Bp. É. n. 527–544.; Karl Teply:

Mehmed Çolak Beğ – Leopold Freiherr von Zungaberg. Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung 80. (1972) 113–155.

5 Takáts Sándor: A

török és magyar raboskodás i. m. 160–303.; Uő: Magyar rabok, magyar bilincsek. Századok 41. (1907) 415–435. Bár Takáts munkái a romantikus történetírás elfogultságát tükrözik, adatok tömkelegét szolgáltatja a rabtartás és rabkiváltás témakörében is.

6 Pálffy Géza: A

rabkereskedelem és rabtartás gyakorlata és szokásai a XVI–XVII. századi török– magyar határ mentén (Az oszmán–magyar végvári szokásjog történetéhez). Fons 4. (1997) 1. sz. 5–79. 7 A herceg Batthyány család levéltárának egy rendkívül értékes részét képezi az a kb. 50 000 iratot tartalmazó misszilis anyag, aminek a kora újkori része megközelítőleg 1000 olyan levelet tartalmaz, amiket a magyarországi török tisztségviselők küldtek a Batthyányakhoz vagy a család alattvalóihoz. Az irat anyag tudományos közlése J. Újváry Zsuzsanna irányítása alatt folyamatban van. A projektről lásd J.

Újváry Zsuzsanna: A Batthyány család levéltárában őrzött magyar nyelvű török levelek kiadásáról és tematikájáról. In: Társadalom- és életmódtörténeti kalandozások térben és időben. A nyugatdunántúli végektől a Kárpátokig. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba 2014. 37–46. A témához lásd még Tarkó Ilona:

Rabkereskedelem és anyagi kultúra a XVI–XVII.

században a Batthyány család levéltára alapján. Doktori (PhD) értekezés. PPKE 2012.; Dobos Gábor:

Török–magyar rabok a nyugat-du

nántúli végeken. In: Studium II. Acta Iuvenum Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominatae. Debrecen 1971. 63–73.; Varga J. János:

Rabtartás és kereskedelem a 16–17. századi Bat

thyány-nagybirtokon. In: Unger Mátyás emlékkönyv. Szerk. E. Kovács Péter – Kalmár János – V. Molnár László. Bp. 1991. 121–133.; Tóth Hajnalka:

Török rabok Batthyány I.

Ádám uradalmaiban. Aetas 17. (2002) 1. sz. 136–153.; Dóri Szilvia:

A

török–magyar rabtartás szokásai a XVII. század végén egy török bég levelei alapján. In: Tanulmányok évszázadok történetéből. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. (Történelmi Tanulmányok 2.) Piliscsaba 2006. 156–170.; Ladányi-Benedikt Ildikó:

Rabok és kezesek a