Századok – 2018
2018 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Jasna Turkalj - Damir Karbić (szerk.): A horvát-magyar együttélés történelmi öröksége. A horvát-magyar együttélés fordulópontjai - Prekretnice u suživotu Hrvata i Mađara (Csernus-Lukács Szilveszter)
221 A HORVÁTMAGYAR EGYÜTTÉLÉS TÖRTÉNELMI ÖRÖKSÉGE A horvát–magyar együttélés fordulópontjai – Prekretnice u suživotu Hrvata i Mađara Szerk. Jasna Turkalj – Damir Karbić MTA Történettudományi Intézet – Horvát Történettudományi Intézet, Bp. 2015. 771 oldal A nyolc évszázados magyar– horvát államközösség különleges helyet foglal el a két nemzet történelmi tudatában és az annak felbomlása óta eltelt közel egy évszázad emlékezetében is. A két ország közös múltja, történelme egyaránt bővelkedik viszálykodásban és virágzó együttélésben, napjainkra azonban talán már mind a két fél (történész)társadalma objektív távlatból szemléli a „Magyar– Horvát Királyságot” és annak örökségét. A 2002. esztendőben az államközösség 900. évfordulója jó alkalmat kínált a közös vizsgálódásra, így a két ország tudományos akadémiáinak részvételével konferenciára került sor, amit a horvát fél kezdeményezett. Ezt 2008-ban egy újabb követte, amely a horvát–magyar kiegyezés 140. évfordulójára emlékezett. Majd – már az ismertetett kötet megjelenése után – 2017-ben egy újabbra is sor került, immár Budapesten. A megélénkült kétoldalú tudományos kapcsolatok egyik mérföldköve tehát ez a kötet. Előszavában Fodor Pál kifejti, hogy az 1990 előtti időszak kitörölte a közgondolkodásból a horvát– magyar együttélést, ezen kíván változtatni a kiadvány. A terjedelmes, 771 oldalas műben negyven – 20 magyar-, illetve 20 horvátországi – szerző által írt tanulmány kalauzolja végig az olvasót a horvát–magyar közös történelem különböző korszakain és eseményein az első bánok kinevezésétől kezdve a nyilas és az usztasa kormányzatok összehasonlításáig. (A mű menetét azonban némileg megakasztja, hogy a fejezetek közül mindössze négy követi egymást időrendben.) A szerkesztők kifejezetten ügyeltek a paritásra, ugyanis a kötet kétnyelvű – gyakorlatilag egy egybeszerkesztett magyar és egy horvát könyvből áll, még az egyes fejezeteken belül is törekedve az egyensúlyra. A munka nem csak a történettudomány eredményeit szemlélteti: helyet kapnak benne demográfiai, közgazdaságtani, irodalomtörténeti és nyelvészeti tárgyú dolgozatok is. Magának a történettudománynak is megjelennek az aldiszciplinái (hadtörténelem, várostörténet, egyháztörténet, mikrotörténet), de tartalmaz két igen széleskörű historiográfiai ismertetést is. A kötet első fejezete az első világháborúval és a magyar–horvát államközösség felbomlásával foglalkozik (a fejezet szerzői: Sokcsevits Dénes, Stjepan Matković, Ifj. Bertényi Iván, Zoran Grijak, Pollmann Ferenc), amit ugyan indokol a Nagy Háború centenáriuma, de az államközösség mint központi téma tárgyalására nem tartja szerencsésnek a recenzens, hogy ezt választották kiindulópontnak. Ugyanakkor szimbolikus jelentősséggel bír, hogy Sokcsevits Dénes, magyarországi horvát történész tanulmánya nyitja meg a művet. Sokcsevits tanulmányában az illír mozgalmár, Ante Starčevićet is idézi, amely szerint nincs két olyan nemzet, amely ennyire egymásra lenne utalva. Ifj. Bertényi Iván a magyar és a (végül meg nem valósult) horvát állampolgárság vizsgálatával foglalkozó írása az 1867–1868 utáni új közjogi helyzetben vizsgálta a történéseket, és a recenzenst meglepő állításokkal gazdagította a történettudományt. Maga a teljes első fejezet úttörő összeállítás a két ország (és Bosznia–Hercegovina) első világháborús történetét illetően. Míg Stjepan Radić is eleinte európai szükségszerűségnek tartotta a Monarchiát, amit erősített az 1915-ös olasz támadás okozta veszély – amely révén a horvátok biztonságot adó keretet láttak a Habsburg államban –, addig Stjepan Marković az 1917-es „májusi deklaráció”-hoz köti a fordulópontot – amikor a Monarchián kívülre tekintett nemzeti mozgalmuk –, ezzel megtalálva a könyv címében szereplő egyik „fordulópontot”. A fejezet tanulmányai egymást is kiegészítik, így az 1915 őszi magyar minisztertanácsokat illetően, ahol megfogalmazták Bosznia-Hercegovina és Dalmácia Magyarországhoz csatolásának tervezetét, ami Zoran Grijak szerint TÖRTÉNETI IRODALOM
