Századok – 2018
2018 / 1. szám - TANULMÁNY - Deák Ágnes: Vizsgálat egy megyei királyi biztos ellen hivatali visszaélés ügyében, 1863
VIZSGÁLAT EGY MEGYEI KIRÁLYI BIZTOS ELLEN HIVATALI VISSZAÉLÉS ÜGYÉBEN, 1863 202 Mindemellett az uralkodó elrendelte, hogy a rendőrminisztérium előterjesztést készítsen az ügyről, s azt a miniszterelnökség átadta az uralkodó tanácsadó testületének, az Államtanácsnak véleményezésre. Karl Mecséry báró rendőrminiszter figyelemre méltónak minősítette az ügyet, mint írta, az új bírósági eljárásra utasításban a rutének egyértelműen politikai nyomásgyakorlás jelét látják. Az Államtanács ennek ellenére azt javasolta, hogy az uralkodó engedjen szabad folyást az igazságszolgáltatás menetének, de a bírósági eljárás lezárultával, a hivatali fegyelmi eljárás lefolytatása előtt a kancellária készítsen Ferenc József számára részletes jelentést az ügyről, gondoskodjék a pártatlan eljárás előfeltételeiről, amit az uralkodó május 2-án jóváhagyott.87 (Mindemellett az Államtanács tagjainak többsége meg volt győződve arról, hogy az egész ügy mögött a magyar párt machinációi állnak. 88) A tavasz folyamán változás történt a kancellári székben, mivel 1864. április végén az uralkodó felmentette Forgáchot, s helyébe Zichy Hermann grófot nevezte ki. Ferenc József utasításának végrehajtása tehát már Zichyre várt. Ő Andrássy György gróf országbírótól, illetve Pálffy helytartótól bekérte az ügy összes aktáját. 89 A személyváltozás a kancellári poszton természetes módon felkeltette a reményt a megyén belül, hogy sikerülhet újrarajzolni a helyi hatalmi viszonyokat. Ráadásul időközben általában véve is napirendre került a megyei vezetők személyének felülvizsgálata. 1864 elején Pálffy kezdeményezte, hogy tekintsék át, a megye vezetése alól felmentett főispánok közül kiket kellene véglegesen felmenteni, illetve kik foglalhatnák el újra posztjukat, ha hajlandók erre. Nyár elején sorra nyilatkozattételre szólították fel az érintetteket: hajlandók-e fenntartások nélkül szolgálni a fennálló kormányzatot. Közben a Szatmár megyei törvényszék a tavasz folyamán lefolytatta az új eljárást, de nem találtak elegendő okot az első ítélet megváltoztatására, s május 11-én részben tényálladék hiányában, részben bizonyítatlanság miatt újra felmentették Dolinayt. 90 Szepessy május végén jelentette, hogy Dolinay levelet intézett Hrabár Manó törvényszéki ülnökhöz, melyben kijelentette: Szepessyt hamarosan leváltják, s Dobržansky Kornél kerül főispáni helytartói státusban a megye élére – ez a javaslat már az uralkodó asztalán fekszik. A hír – Szepessy szerint – a román és magyar, sőt a rutén párt mérsékelt részét is „kimondhatlan dühbe” hozta, tiltakozó petíciót akartak köröztetni, amit 87 A tanácskozás iratait az uralkodó döntésével lásd Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv Kabinettkanzlei (a továbbiakban: ÖStA HHStA Kab. Kanzl.), Jüngere Staatsrat, Gremial, 346/1864. 88 Rainer főherceg előterjesztése az uralkodó számára Dobržanskỳ Kornél nyugdíjaztatásának ügyé ben. Bécs, 1864. márc. 24. ÖStA HHStA Kab. Kanzl. Vorträge, K. Z. 900/1864. 89 Az uralkodó irata Zichyhez. Bécs, 1864. máj. 2. és Zichy levélfogalmazványa Andrássyhoz, illetve Pálffyhoz. Bécs, 1864. máj. 7. MNL OL D 185 1864:642.; A Pálffyhoz intézett levelet az időközben a kancelláriára került Privitzer István aláírásával lásd MNL OL D 191 766.III.1864. 90 Zichy előterjesztés tervezete az uralkodónak. Bécs, 1864. jún. 29. MNL OL D 185 1864:804.
