Századok – 2018
2018 / 1. szám - MAGYARORSZÁGI MIGRÁCIÓK - Kecskés D. Gusztáv: Menekültszállítás és hidegháború. Az Európai Migráció Kormányközi Bizottsága (ICEM) és az 1956-os magyar menekültek
MENEKÜLTSZÁLLÍTÁS ÉS HIDEGHÁBORÚ 150 nemzetközi szervezetekkel. 26 A kommunista országok távoltartásának követel ménye az alapdokumentumba is belekerült. A tagok olyan kormányok lehettek, amelyek „kifejezetten érdeküknek tekintik a személyek szabad mozgásának elvét”. A jelentkező államok belépéséhez a szervezet legfőbb döntéshozó testületének kétharmados támogatása is kellett.27 Az Alkotmány ugyanakkor kinyil vánította, hogy a befogadási normák és a bevándorlók számának ellenőrzése az államok belső joghatósága alá tartozik. 28 James L. Carlin, aki 1979-től a szervezet igazgatója volt, az ICEM fontos jellemzőjeként említi, hogy nem dolgozott pontosan meghatározott menekültdefinícióval, ami lehetővé tette a tagállamoknak, hogy rugalmasan, esetről esetre mérlegelhessék: részt vesznek-e az adott helyzetben a segítségnyújtásban. Az egyes országoknak az intézmény működésére való közvetlen befolyását az is növelte, hogy meghatározhatták az egyes projektekre adott pénzügyi hozzájárulásuk felhasználásának feltételeit.29 Dimitris Parsanoglou hangsúlyozza, hogy az ICEM által középpontba állított „migráns” (migrant) kifejezés magába foglalta a menekült, a hontalan személy (displaced person), a kitelepített (expellee), az állampolgárságától megfosztott (stateless person), valamint a gazdasági okokból kivándorló munkás fogalmát egyaránt. E széles meghatározás lehetővé tette igen különböző kategóriák szállítását. 30 Három irányító szervet hoztak létre. A fő kormányzó testület a Tanács (Council) lett, amely a tagkormányok képviselőiből állt, és amelyben minden kormánynak egy szavazata volt. Meghatározta az ICEM politikáját, véleményezte a jelentéseket, jóváhagyta és irányította az alsóbb testületek intézkedéseit, továbbá elfogadta a költségvetést. Évente kétszer rendes ülésszakot tartott, de sürgős esetben rendkívüli ülésszakot is összehívhattak. A Végrehajtó Bizottság (Executive Committee) a Tanács által egy évre választott 9 kormány képviselőiből állt. Itt is minden kormánynak egy szavazata volt. Jelentéseket készített a Tanácsnak pénzügyi és költségvetési kérdésekről, az igazgató éves és egyéb jelentéseiről. Továbbá tanácsot adott a Tanácsnak és az igazgatónak.31 Különleges helyzetekben sürgősségi dönté seket hozhatott. Az Igazgatóság (Administration) az ICEM titkársága volt, amelyet az igazgató és az igazgatóhelyettes vezetett. A Tanács és a Végrehajtó Bizottság által meghatározott politikát hajtotta végre.32 Az igazgatási költségeket a tagállamok 26 Élie, J.: Interactions et filiations i. m. 48. 27 Ducasse-Rogier, M.: The International Organization for Migration i. m. 20. Lásd még Perruchoud, R.: From the Intergovernmental Committee i. m. 503. 28 Uo. 505. 29 Carlin, J.: The Refugee Connection i. m. 35‒36. 30 Parsanoglou, D.: Organising an International Migration Machinery i. m. 58‒59. 31 Uo. 69. 32 Uo. 72‒74.
