Századok – 2018
2018 / 6. szám - MŰHELY - Berecz Anita: Választók és választottak. Az egri képviselő-testületi tagok rokoni kapcsolatai a dualizmus korában
BERECZ ANITA 1381 kiterjedésének kijelölését a képviselő-testület feladataként állapította meg. Egy-egy választókerületet a házak számának és választók arányának megfelelően osztottak fel, így a kerületekben 200-nál kevesebb és 600-nál több választó nem lehetett. Ennek megfelelően: míg a belvárosban 180 ház után jelöltek ki egy választókerületet, addig a külvárosban átlagosan 315 ház után húztak határt. Egy-egy választókerületben annyi képviselőt választottak, amennyi a képviselő-testület választás alá eső tagjaiból (100 fő) a kerület választóinak az összes választókhoz viszonyított aránya szerint a kerületre esett. Mindez a póttagok választására is érvényes volt, hiszen az ő számukat is a kerületben választott képviselők számának arányához igazították.17 Az a személy pedig, akit több választókerületben is megválasztottak képviselőnek, annak a kerületnek az érdekeit képviselte, amelyiket maga jelölt ki, helyére pedig a sorrendben következő póttag állt.18 Az 1874-ben bevezetett új választójogi törvény – módosítva az addig érvényben lévő 1848. évi V. tc.-et – a választhatóság esetében az országgyűlési cenzusnak való megfelelést tette meg követelményként. A tágabb kört felölelő választók (köztük a választhatók is) azonban csak abban a választókerületben kerülhettek fel a névjegyzékre ahol rendes lakásuk volt, és ameny nyiben ez iránt kétség támadt, az illető maga jelölhette meg, hogy a városrészek közül melyikben akart szerepelni. Azok, akik föld- vagy házbirtok, kereskedő-, ipar- vagy gyártelep alapján több választókerületben is választói jogosultsággal bírtak, szintén kijelölhették, melyik választókerület névjegyzékébe akarták felvetetni magukat.19 A választókerületek számának alakulása ezért egyáltalán nem volt érdektelen a választások alkalmával, ugyanis minden névjegyzékre felkerült választó csak abban a kerületben bírt szavazati joggal, amelyben összeírták, illetve abban a kerületben választhatták meg, ahol élt – amennyiben nem rendelkezett másképp. A fent leírt gyakorlattal kapcsolatos indokok miatt bontakozhatott ki egy erőteljes érdekharc az új választójogi törvényt követő választásokkor (1878) a kerületek számának megállapítása ügyében. Fülöp József egri ügyvéd, a Szabadelvű Párt tagjaként, a közgyűlés elé benyújtott indítványában 12 választókerület kijelölését kérte, a méltányosság elve alapján. Terve szerint a 12 városnegyed közül egyik sem lett volna egy másiknak alárendelve, mindegyik egymástól függetlenül választotta volna meg lakosságarányosan a képviselőit. Az ellenzéki Csiky Sándor20 ezzel szemben 10 ke rület fenntartását javasolta. A nyilvános szavazáson – szótöbbséggel – Csiky Sándor 17 CJH 1871. évi XVIII. tc. 37. §. 18 CJH 1871. évi XVIII. tc. 45. §. 19 CJH 1874. évi XXXIII. tc. 38. §. 20 1861-től Eger polgármestere, majd 1872-ig országgyűlési képviselő. A Határozati Párt tagjaként a szélsőbalhoz csatlakozott, azonban 1869-től 1875-ig a balközép irányzatot képviselte az országgyűlésen. Az 1875-ös választásokon már nem nyert mandátumot. Kovács Melinda: Tisztviselői adattár (1849–1919). In: Heves megye történeti archontológiája (1681-) 1687–2000. Eger 2011. 362.
