Századok – 2018
2018 / 6. szám - MŰHELY - Berecz Anita: Választók és választottak. Az egri képviselő-testületi tagok rokoni kapcsolatai a dualizmus korában
VÁLASZTÓK ÉS VÁLASZTOTTAK 1380 volt szükség, mindamellett pedig városon belüli ismertségre és presztízsre, amellyel mozgósítani tudták a kapcsolati tőkéjüket annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban képviseltessék magukat a testületben.13 A választásokon való elindulást persze a családi stratégia is meghatározhatta, többnyire azok a családtagok neveztek be, akiknek egyébként nem lett volna esélyük más úton bekerülni a testületbe. 14 A tanulmány első felében, így a városi politika keretét adó választókerületek eloszlásának alakulását és a kerületekben választójoggal rendelkező személyek számát és társadalmi összetételét mutatom be. Ezt követően arra térek ki, ezekre a tendenciákra milyen hatással voltak a képviselő-testületi tagok közötti rokoni kapcsolatok. Városi választókerületek átalakulása A városi politika működésében a választójogot nyert személyek száma mellett alapvetően a kerületek befolyásának volt döntő jelentősége. Ez utóbbiak számának meghatározása azért volt fontos, mert visszahatottak az egyes társadalmi csoportok törekvéseire a különböző körzetekben, így a választókat hozzásegítették a városi és kerületi identitás kialakulásához. 1848 előtt a városi politikában az érdekérvényesítés, érdekszerveződés leginkább a városrészi, azaz a bel- és külterületek ellentétében csúcsosodott ki. Az 1843–44. évi országgyűlésen kidolgozott városi törvény tervezete azonban már tükrözte a város területéről alkotott megváltozott felfogást, annál is inkább, mert a kül- és belvárosi lakosság társadalmi különbségei a 19. század első felében már fokozatosan csökkentek.15 A város területéhez tartozó külvárosi lakosság jogi megkülönböztetése 1848-ban megszűnt, így a városi politikában a két városrész együttes szereplése ezt követően meghatározó szerepet töltött be az érdekérvényesítés terén. Az érdekérvényesítés azonban már nem a városrészi, hanem a kerületek szintjén volt kérdéses. Az 1848-as törvényhozás a városi kerületek felosztásának ügyére csupán annyiban tért ki, hogy a választás megkönnyítése érdekében ezt a feladatot a választók összeírására hivatott városi gyűlés intézi a választással kapcsolatos többi teendő mellett.16 Komolyabb szabályozás az 1871. évi első községi törvény keretein belül született, amely a választókerületek számának és 13 A kétfajta bekerülési módszer ilyen értelmezésére és elemzésére lásd Takács T.: Döntéshozók i. m. 56–97. 14 Kövér György: Kiből lett és kiből nem lett virilista? Szabolcs megye, 1883. In: Megtalálható-e a múlt? Szerk. Bódy Zsombor – Horváth Sándor – Valuch Tibor. Bp. 2010. 282–296. A tagok között ugyan több esetben is megfigyelhető a pozícióváltás, azonban ez leginkább az értelmiségnél jelentkezett. Más esetekben, amennyiben választás helyett vagyona után lett képviselő az illető, mindig feltüntettem. 15 Czoch Gábor: Lakóhely és társadalmi helyzet. A reformkori külvárosok problematikája Kassa példáján keresztül. In: Kötőerők. Az identitás történetének térbeli keretei. Szerk. Cieger András. Bp. 2009. 237–257. 16 Corpus Juris Hungarici (a továbbiakban: CJH) 1848. évi XXIII. tc. 19. §.
