Századok – 2018
2018 / 6. szám - MŰHELY - Berecz Anita: Választók és választottak. Az egri képviselő-testületi tagok rokoni kapcsolatai a dualizmus korában
BERECZ ANITA 1379 meg lehetne határozni a rokoni kapcsolatok meglétét. Ezért sokszor olyan módszerek is alkalmazásra kerülnek, mint például a nemzetség név vizsgálata, ami arra az alapelvre vezethető vissza, hogy az egy nemzetségnévhez tartozó, azonos vezetéknévvel rendelkező személyek egy családhoz tartoznak. A módszernek ugyan számos hátrányai lehetnek, a névegyezőség miatt előfordulhatnak tévedések, ugyanis a túlnépesedett városokban több ember is használhatta ugyanazt a családnevet anélkül, hogy valós családi összeköttetés lett volna köztük. Emellett, a század második felében olyan tényezők, mint például az elvándorlás mértéke vagy a demográfiai viszonyok is erősen befolyásolták a családi-rokoni kapcsolatokat. Ezekkel a problémákkal szembenézve mégis úgy vélem, a rokoni kapcsolatok feltérképezéséhez segítséget nyújthat a nemzetségnév-vizsgálat, valamint ezen túl az elsődleges kapcsolatok (szülő-gyerek, testvér) és a házasság útján létrejövő kapcsolatok (vej, sógor) beazonosítása, ugyanis az ebben az esetben használt általános források – a felekezeti házassági anyakönyvek – túlnyomó többségben fennmaradtak. 11 Amennyiben a család törzsökösnek számított, több generációra visszamenőleg is fel lehetett vázolni a vertikális (nagyszülő, szülő, gyerek) kapcsolatokat, illetve a hozzájuk tartozó házassági kapcsolatokat. A képviselő-testületi tagok közötti kapcsolatok változása vagy épp állandósága ezáltal a régi-új elit megközelítésben is releváns kérdés lesz. Ezért fontos annak vizsgálata, hogy kik voltak azok a családok, akik a Pierre Bourdieu által leírt „társadalmi tőkét” mozgósítani tudták és ismertségüket, presztízsüket fel tudták használni a városi politikában való részvételhez.12 Ennek kereteit, illetve a város igazgatási struktúráját természetesen a város jogállása is egyértelműen meghatározta, ennek függvényében kaptak jogot az önkormányzati jogok gyakorlásához. Ezek alapján 1848 előtt püspöki földesúri mezővárosként jelentős piacközponti funkciót töltött be Eger, majd 1848-ban rendezett tanáccsal bíró község lett, az 1870-es évek közigazgatási törvényei pedig a rendezett tanácsú város kategóriába sorolták. Az 1871. évi első községi törvényt követően a képviselő-testület esetében különbséget lehet tenni a bekerülés jogcímei alapján, ugyanis a két pozíció szinte teljes mértékben elkülönült egymástól, meghatározva a városirányításban szerepet vállaló csoport jellegét és társadalmi összetételét is. Ebben az értelemben a virilizmus egy passzív bekerülési módszert jelentett, a testület egyik felébe vagyona után automatikusan bekerülhetett az illető anélkül, hogy bármilyen közéleti ambíciói lettek volna. Ezzel szemben a választásokon való részvételhez egyéni ambícióra 11 A kapcsolatok meglétének bizonyításra olyan tartós elköteleződést jelentő viszonyokat is szoktak alkalmazni, mint a másodlagos rokonság intézménye. Az ide tartozó házassági tanúk és a keresztszülők elemzése jelen tanulmány keretein belül nem kerül elemzésre. 12 Pierre Bourdieu: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Tanulmányok. Szerk. Ferge Zsuzsa – Léderer Pál. Bp. 1978.
