Századok – 2018
2018 / 6. szám - TANULMÁNY - Kiss Gergely: VIII. Bonifác és Magyarország (1290–1303). A pápai hatalmi legitimációs elképzelések és kormányzat összefüggései
KISS GERGELY 1367 A nyilvánvaló politikai felhangok ellenére – a háttérben zajlott a Colonna és Gaetani családok versengése59 – a VIII. Bonifácot támadó pamfletek világosan utalnak ez utóbbira. A két Colonna bíboros, Jacopo és Pietro 1297-ben szembefordult Benedetto Gaetanival, és 1297. május-júniusban három pamfletet fogalmaztak meg. Ezekben két fajsúlyos kérdéskörre tértek ki: a Benedetto Gaetani – akit végig következetesen „Benedictus”-ként említenek – megválasztásával, illetve kormányzatával kapcsolatos kifogásokat szedték csokorba. Egyrészt V. Celesztin lemondását vették célba, és hoztak fel komoly érveket annak érvénytelen volta mellett, vitatva a lemondás jogalapját. Másrészt elutasították VIII. Bonifác kormányzati módszereit is, kifogásolták, hogy az egyházi javadalmak betöltését magának tartja fenn, döntéseit kizárólag saját érdekei befolyásolják, a helyi egyházakét mellőzi.60 Az utóbbi kifogásnak nyilvánvalóan az adott különös nyomatékot, hogy a pápa a két Colonna bíborost megfosztotta bíborosi hivatalától, akik nehezményezték az önkényes, pápai döntést.61 Jacopo és Pietro azonban nem álltak meg pusztán sérelmeik felhánytorgatásánál, hanem megoldást is javasoltak e törvénytelen helyzet rendezésére. Úgy találták, hogy egyetemes zsinatnak kell döntenie V. Celesztin lemondásáról, VIII. Bonifác megválasztásáról és kormányzatáról. Jóllehet konkrétan nem említették, de minden valószínűség szerint Jacopo és Pietro Colonna szerint is a bíborosi testület volt a legalkalmasabb e feladat lebonyolítására, mivel – legalábbis az ő felfogásuk szerint – a pápai hatalom részesei voltak, akárcsak üresedés, sede vacante esetén. 62 Ezzel a Colonna bíboro sok jóval túlléptek a pápa és a bíborosok kollégiális felfogásán, és az utóbbinak alkotmányos szerepet tulajdonítottak: a kormányzat nélkülözhetetlen elemének tekintették, vagyis úgy látták, hogy a pápa semmilyen rendelkezést nem hozhat nélkülük. Sőt, nem egyedüli birtokosa a plenitudo potestatis nak sem, ezt testesí tette meg a pápaválasztás 1274-es szabályozása (Ubi periculum ), amelyet éppen Bonifác helyezett hatályon kívül. Jacopo és Pietro felfogásának, amely szerint a 59 A pápa, VIII. Bonifác családja, a Gaetanik és a Collonák ekkor már régóta csatároztak egymással. Szembenállásuk eredője minden bizonnyal az V. Celesztin lemondását és VIII. Bonifác trónra kerülését övező bizonytalanság lehetett. Tovább rontott a helyzeten, hogy Benedetto Gaetani (VIII. Bonifác) testvérének, II. Roffredónak a halála (1296) lehetőséget teremtett a Colonnáknak, hogy revansot vegyenek a rivális Gaetanikon, amit meg is tettek. 1297. máj. 3-án Stefano Colonna emberei lecsaptak és elrabolták az Anagniból Rómába igyekvő Pietro Gaetani (a pápa unokaöccse) kincseit. Miután a pápa erre beidéztette a Colonna család két bíboros tagját, Pietrót és Jacopot, a helyzet egyre reményetelenebb fordulatokat vett. A két bíboros ugyanis megkérdőjelezte a pápa törvényességét, és ezzel kapcsolatban két vitairatot is összeállítottak. A pápa erre megfosztotta őket javaiktól. Lásd erre Paravicini Bagliani, A.: Boniface VIII. i. m. 159–196.; Scholz, R.: Die Publizistik i. m.; Ludwig Mohler: Die Kardinäle Jacob und Peter Colonna. Ein Beitrag zur Geschichte des Zeitalters Bonifaz’ VIII. Paderborn 1914. 60 Conetti, M.: Les pouvoirs du collège des cardinaux i. m. 352. 61 Uo. 352–353. 62 Uo. 353.
