Századok – 2018

2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Glant Tibor – Juhász Balázs – Ablonczy Balázs: Nemzetközi segély- és segítőakciók a volt Osztrák–Magyar Monarchia területén (1918–1923)

GLANT TIBOR – JUHÁSZ BALÁZS – ABLONCZY BALÁZS 1343 külügyi államtitkár egy parlamenti interpellációra válaszolva elismerte, hogy az olasz kormány élelmiszert szállított a Tanácsköztársaságnak.84 A lebukás és min­dennemű további olasz–magyar kereskedelmi kapcsolat tiltása ellenére a május óta Budapesten tartózkodó Romanelli-féle bizottság nem kívánta veszni hagyni a már megszerzett magyar szimpátiát, ezért ő és Vittorio Cerruti politikai meg­bízott eleinte a Tanácsköztársaság diszkriminatív intézkedéseire hivatkozott, 85 amikor külön-külön kérelmezték annak engedélyezését, hogy a budapesti olasz kolónián túl egyéb véleményformáló személyeket is elláthassanak a bécsi élelmi­szer raktárakból érkezett szállítmányból.86 A szűkös olasz lehetőségekre hivatkoz­va a felvetést lesöpörték az asztalról, így az olasz missziók Budapesten hivatalosan csak a magyarországi olasz kolóniának adhattak ételt.87 Az se sokat segített, ami­kor Romanelli a Thomas Cunningham ezredes féle szállításokra hivatkozott. 88 Természetesen a tanácskormány bukása után a budapesti olasz katonai és polgári képviselő is azonnal kezdeményezte a szállítmányok elindítását.89 Cerruti szerint azért jártak így el, mert az olasz kormány nem akart lemaradni a francia és az amerikai küldöttek mögött, s ezért egy olasz kereskedelmi attasé útján kívánta koordinálni a magyarországi szállítmányokat. (Az attasé kinevezése valójában arról szólt volna, hogy csökkentsék a katonai misszió befolyását, amely már ren­delkezett bejáratott magyarországi kapcsolatokkal. Ekkor azonban még a katonai misszió volt az erősebb, igaz ez nem sokáig tartott.) 84 L. Nagy Zs. : Az antant i. m. 65. Sokféle kapcsolatfelvétel és több szerződés is ismert, de azt nem tudni pontosan, hogy ténylegesen mit és ebből mennyit szállítottak az olaszok. Korábban sokféle hi­potézis született a szerződő felek és a szállítmányok viszonyáról, ugyanis lehetséges, hogy ezeket a tri­eszti katonai hatóságok bonyolították le saját felelősségükre, és az se biztos, hogy Segre tudott róluk. Ez azonban már egy olyan bonyolult kérdés, ami eltávolít a humanitárius szállítmányok témájától, így egyelőre csak a hivatalos vizsgálat által említett trieszti szállítmányokban és az amerikaiak által lebuk­tatott robbanóanyagban lehetünk biztosak. Ezeket lásd Hoover, H.: An American epic i. m. 362.; Tria­non és az olasz diplomácia i. m. Nr. 59. Főparancsnokság I. Hivatal, Pro domo. Róma, 1919. aug. 7. 100–101. 85 A jegyrendszer alapján a külföldiek és polgárok csak akkor kaphattak élelmiszert, ha a munkások­nak és értelmiségieknek már jutott. 86 ASDMAE, AC 1919-1923, Ungheria, 4, 2227/159. sz. távirat. Vittorio Cerruti az olasz Külügymi­nisztériumnak. Bp., 1919. júl. 5.; ASDMAE Rappresentanza Vienna, 252., 3., 1679. sz. jelentés. Guido Romanelli Roberto Segrének. Bp., 1919. júl. 14. Mindez azután történt, hogy Guido Roma­nelli már pár nappal korábban kapott egy elutasítást, lásd uo. 628. sz. jelentés. Guido Romanelli Ad­riano Albertinek. 1919. júl. 10.; Uo. 2420 A.C. sz. átirat. Adriano Alberti Guido Romanellinek. Bécs, 1919. júl. 12. 87 ASDMAE, AC 1919-1923, Ungheria, 4, 19128. sz. távirat. Gaetano Manzoni Vittorio Cerrutinak. Róma, 1919. júl. 9. 21:00. 88 ASDMAE, Rappresentanza Vienna, 250., 1., 1188. sz. jelentés. Guido Romanelli Roberto Segré­nek. Bp., 1919. júl. 29. 89 ASDMAE, Rappresentanza Vienna, 250., 1., 1753. sz. jelentés. Guido Romanelli Roberto Segré­nek. Bp., 1919. aug. 2.; ASDMAE, AC 1919-1923, Ungheria, 4, 2661/1160. sz. távirat. Tommaso Tittoni az olasz Külügyminisztériumnak. Párizs, 1919. aug. 13.; Uo. 38410. sz. távirat. Paolo Murial­di Tommaso Tittoninak. Róma, 1919. aug. 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom