Századok – 2018
2018 / 6. szám - ÖSSZEOMLÁS 1918 - Glant Tibor – Juhász Balázs – Ablonczy Balázs: Nemzetközi segély- és segítőakciók a volt Osztrák–Magyar Monarchia területén (1918–1923)
GLANT TIBOR – JUHÁSZ BALÁZS – ABLONCZY BALÁZS 1343 külügyi államtitkár egy parlamenti interpellációra válaszolva elismerte, hogy az olasz kormány élelmiszert szállított a Tanácsköztársaságnak.84 A lebukás és mindennemű további olasz–magyar kereskedelmi kapcsolat tiltása ellenére a május óta Budapesten tartózkodó Romanelli-féle bizottság nem kívánta veszni hagyni a már megszerzett magyar szimpátiát, ezért ő és Vittorio Cerruti politikai megbízott eleinte a Tanácsköztársaság diszkriminatív intézkedéseire hivatkozott, 85 amikor külön-külön kérelmezték annak engedélyezését, hogy a budapesti olasz kolónián túl egyéb véleményformáló személyeket is elláthassanak a bécsi élelmiszer raktárakból érkezett szállítmányból.86 A szűkös olasz lehetőségekre hivatkozva a felvetést lesöpörték az asztalról, így az olasz missziók Budapesten hivatalosan csak a magyarországi olasz kolóniának adhattak ételt.87 Az se sokat segített, amikor Romanelli a Thomas Cunningham ezredes féle szállításokra hivatkozott. 88 Természetesen a tanácskormány bukása után a budapesti olasz katonai és polgári képviselő is azonnal kezdeményezte a szállítmányok elindítását.89 Cerruti szerint azért jártak így el, mert az olasz kormány nem akart lemaradni a francia és az amerikai küldöttek mögött, s ezért egy olasz kereskedelmi attasé útján kívánta koordinálni a magyarországi szállítmányokat. (Az attasé kinevezése valójában arról szólt volna, hogy csökkentsék a katonai misszió befolyását, amely már rendelkezett bejáratott magyarországi kapcsolatokkal. Ekkor azonban még a katonai misszió volt az erősebb, igaz ez nem sokáig tartott.) 84 L. Nagy Zs. : Az antant i. m. 65. Sokféle kapcsolatfelvétel és több szerződés is ismert, de azt nem tudni pontosan, hogy ténylegesen mit és ebből mennyit szállítottak az olaszok. Korábban sokféle hipotézis született a szerződő felek és a szállítmányok viszonyáról, ugyanis lehetséges, hogy ezeket a trieszti katonai hatóságok bonyolították le saját felelősségükre, és az se biztos, hogy Segre tudott róluk. Ez azonban már egy olyan bonyolult kérdés, ami eltávolít a humanitárius szállítmányok témájától, így egyelőre csak a hivatalos vizsgálat által említett trieszti szállítmányokban és az amerikaiak által lebuktatott robbanóanyagban lehetünk biztosak. Ezeket lásd Hoover, H.: An American epic i. m. 362.; Trianon és az olasz diplomácia i. m. Nr. 59. Főparancsnokság I. Hivatal, Pro domo. Róma, 1919. aug. 7. 100–101. 85 A jegyrendszer alapján a külföldiek és polgárok csak akkor kaphattak élelmiszert, ha a munkásoknak és értelmiségieknek már jutott. 86 ASDMAE, AC 1919-1923, Ungheria, 4, 2227/159. sz. távirat. Vittorio Cerruti az olasz Külügyminisztériumnak. Bp., 1919. júl. 5.; ASDMAE Rappresentanza Vienna, 252., 3., 1679. sz. jelentés. Guido Romanelli Roberto Segrének. Bp., 1919. júl. 14. Mindez azután történt, hogy Guido Romanelli már pár nappal korábban kapott egy elutasítást, lásd uo. 628. sz. jelentés. Guido Romanelli Adriano Albertinek. 1919. júl. 10.; Uo. 2420 A.C. sz. átirat. Adriano Alberti Guido Romanellinek. Bécs, 1919. júl. 12. 87 ASDMAE, AC 1919-1923, Ungheria, 4, 19128. sz. távirat. Gaetano Manzoni Vittorio Cerrutinak. Róma, 1919. júl. 9. 21:00. 88 ASDMAE, Rappresentanza Vienna, 250., 1., 1188. sz. jelentés. Guido Romanelli Roberto Segrének. Bp., 1919. júl. 29. 89 ASDMAE, Rappresentanza Vienna, 250., 1., 1753. sz. jelentés. Guido Romanelli Roberto Segrének. Bp., 1919. aug. 2.; ASDMAE, AC 1919-1923, Ungheria, 4, 2661/1160. sz. távirat. Tommaso Tittoni az olasz Külügyminisztériumnak. Párizs, 1919. aug. 13.; Uo. 38410. sz. távirat. Paolo Murialdi Tommaso Tittoninak. Róma, 1919. aug. 20.